Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A Balaton hidrológiai jellemzői 261 A Balaton területén általában négy vízminőségi táj különböztethető meg. Első a Keszthelyi-medence Győrökig, a második a tó középső része Győröktől Tihanyig, a harmadik a Siófoki-medence Tihanytól Balatonakarattyáig és a negyedik az északi part nagykiterjedésű nádasainak különleges minőségű vize. Az egyes tórészek legfontosabb vízminőségi jellemzőit a IV. láblázat tartalmazza. A sekélység ellenére a tavi jelleget a mederalkat, a szeles klima tényezői, és a víz csekély átlátszósága együttesen alakítja ki és tartja fenn [8]. A tó egészséges jellegét és vízminőségének alakulását két oldalról fenyegeti veszély, az egyik a Zala folyó nagytömegű és eléggé rossz minőségű vize, a másik a tó közvetlen környezetének fokozottabb igénybevétele. Az utóbbi az emberi tevékenységgel áll szoros kapcsolatban és mesterséges eutrofizálódáshoz is vezethet. A Balaton vizének minőségét fenyegető veszélyek nem kémiaiak, hanem az élővilágon keresztül ható biológiai veszélyek, amelyek a trofitás-fok növekedésében, a mesterséges eutrofizálódásban nyilvánulnak meg. Ezt bizonyítja a fitoplankton mennyiségi és minőségi változása, az egyes hínárfajok megjelenése és térhódítása és a Keszthelyi-medence állapota. Az eutrofizálódás hatása elsősorban a Keszthelyimedence irányából tapasztalható. Minden igyekezettel arra kell törekedni, liogy a Balaton vizének jelenlegi minőségét fenntartsuk, sőt javítsuk, a legnagyobb veszélyt jelentő növényi tápanyagokat (foszfor, nitrogén, stb.) távoltartsuk, illetve tóbajutásukat csökkentsük. * * * Ennyiben foglaltuk össze a Balaton hidrológiai jellemzőit. A vizsgálatokhoz felhasznált adatokat, adatsorokat, a vizsgálat további részleteit tartalmazó VITUKI kiadvány [6] bővebb felvilágosítást nyújt a tó hidrológiai viszonyairól. IRODALOM 1. Cholnoky ./.: Л Balaton hldrográfiája. A Magyar l'üldrajzi Társaság Balaton Bizottsága, 1918. 2. Паск К.: Л Sió felső torkolati művei, Vízügyi Közlemények, 1948/4. 3. Fazekas К.: A Italai on vízjátékának szabályozása érdekében folytatott hidrológiai vizsgálatok, Vízügyi Közlemények, 1954/2. 4. Szesztay K.: Adalékok Magyarország állóvizeinek hidrológiájához, Építési- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1962/1. 5. Szesztay К : A Balaton vízháztartása, VÍTUKI : Tanulmányok és kutatási eredmények, !) szám, 1902. 6. Bárányi S.: A Balaton hidrológiai jellemzői, VÍTUKI: Tanulmányok és Kutatási eredmények, 45. szám, 1975. ' 7. Ligeti L.: A Balaton és szabályozása, Vl'/.DOK : Vízügyi Történeti Füzetek, 7. szám, 1971. 8. lintz (i.—Sebestyén <).: A lialaton élete, Természet, Tudomány és Társadalom, 1942. 9. Pásztó P.: A Balaton vízminőségének vizsgálata, VÍTUKI: Tanulmányok és kutatási eredmények, 11. szám, 1903. * * * Caractéristiques hydrologiques du lac Italaton par líaranyi, S., ing. dipl. Le lac Balaton ayant une superficie de 600 km'

2 se trovue dans le région de la Hongrie, ouest du Danube, et constitue la zone de récréation la plus grande et la plus vivante du pays ( Fig. I

.). Sur la base des données d'observation et de mesures, pour les années 1921 à 1970, les séries de données des éléments météorologiques, de régime d'eau et de bilan hydraulique ont été composées, importantes du point de vue hydrologique du lac Balaton, et ensuite l'étude statistique des séries de données a été faite. Une publication volumineuse renferme les séries de données et les résultats des étudés, cet ouvrage étant publié par l'Institut de Recherches des Ressources Hydrauliques (VITUKI) |6j. Le présente étude expose brièvement, dans les chapitres 1 et 2, les données hydrologiques les plus importantes du Balaton ainsi que les conclusions pouvant se tirer. L'auteur fait connaître les moyennes de 50 ans pur les éléments météorologiques et de régime d'eau et les fadeurs du bilan hydraulique, ainsi que les valeurs