Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

258 Bárányi Sándor A tó vízháztartási elemeinek 1921—1958. évi átlagait Szesztay Károly a következőkben adta meg: С = 628 mm, Я =890 mm, P = 901 mm és L = 617 mm. Az 1921 — 1958. évi átlagok számottevően csak a H és az L esetében térnek el az 1921 — 1970. évi átlagoktól. A leeresztés az eredeti észlelési adatok szerint nagyobb volt, mint a Szesztay Károly által megadott érték [5], továbbá az 1961—1970. évek vízeresztései is nagyobbak voltak, mint az előző évtizedeké. A hozzáíolyást a vízháztartási mérleg egyenletével számoltuk, és mivel az egyenlet többi tagja közel azonosak, a hozzáíolyásokra is nagyobb értéket kaptunk, mint Szesztay Károly. Az adatok további használta szempontjából meg kell állapítani, hogy azok közel állnak a valósághoz, de a fentiek miatt nem tekinthetők abszolút pontosaknak és hibátlanoknak. A 6. ábrán — ahol az adatokat azonos léptékben ábrázoltuk — jól látható, hogy a havi értékek milyen ingadozást, illetve az éven belül milyen időszakosságot mutatnak. A vízháztratási mérleg négy tagja közül (С, H, P és L) a hozzáfolyás és a leeresztés havi adatai nagy ingadozást mutatnak. Szabályos, éven belüli ciklus három vízháztartási elemnél, a párolgásnál, a hozzáfolyásnál és a lefolyásánál tapasztalható. Igen nagy ingadozás és szabályos éven belüli ciklus tapasztalható még a vízkészletváltozásban is. c) A természetes vízkészletváltozás, a tó legfontosabb hidrológiai, vízháztartási jellemzője, arra ad választ, hogy a tó területének változatlansága mellett, lefolyástalan helyzetben milyen vízkészletváltozás következett volna be a vizsgált időszak alatt. A természetes vízkészletváltozás az alábbi összefüggéssel határozható meg, illetve kapcsolata a többi vízháztartási elemmel a következő: AK

T = AK + L = (C + H)-P (3) A természetes vízkészletváltozás pozitív, ha (C + H)>P és negatív ha (C + H)< <P, az előző esetben, ha a tó lefolyástalan, áradás, az utóbbiban pedig apadás tapasztalható. A tó természetes vízkészletváltozását először az 1940-es években vizsgálták, adatsort készítettek 1900—1943. évekre [2], majd meghosszabbították 1952-ig [3]. Az adatsor tagjait a rendelkezésre álló vízháztartási adatokkal ellenőriztük és azt találtuk, hogy az azokat terhelő hiba esetenként nagy, eléri a 100 mm-t. Ez abból adódik, hogy az adatsor készítői adataikat vízmérlegegyenlettel nem ellenőrizték — akkor vízháztartási mérleget készíteni a mérleg több tagjára vonatkozó adatok hiányában nem lehetett — és így a hibákat kiszűrni sem tudták. Ezeket az adatokat ezért nem javasoljuk használni. A vízháztartási mérlegszámításokból, rendelkezésre álló vízkészletváltozás és lefolyás adatok összeadása útján, 1921 — 1970. évekre újólag meghatároztuk a természetes vízkészletváltozás havi és évi értékeit [6], ezek 50 évi átlagait (II. táblázat), továbbá a különböző előfordulási valószínűségű értékeket, amelyeket a 6. ábra ismerteti. A számításoknál a tóból és a vízgyűjtőn történt vízkivételeket, vízhasználatokat figyelmen kívül hagytuk, ezért az adatok a szó igaz értelmében nem tekinthetők természeteseknek, hanem azok a vízkivételekkel, vízhasználatokkal befolyásolt, csökkentett értékek. A természetes vízkészletváltozásban éves periódus tapasztalható, amelynek kezdete az évek többségében októberben van és a vége a következő év szeptemberében. Ezt az időszakot hidrológiai ciklusnak nevezzük. A hidrológiai ciklusban általában egy pozitív és egy negatív szakasz különböztethető meg, amelynek amplitúdója változó. Sokévi átlagban a pozitív irányú természetes vízkészletváltozás október —május hónapokban, a negatív irányú pedig június —szeptember hónapokban tapasztalható. Egyes években azonban a ciklus és annak egyes szakaszai pontosan nem jelölhetők ki. A hidrológiai ciklust figyelembe véve téli félévnek október—március és nyári fél évnek április —szeptember hónapokat vettük, a hidrológiai év kezdetének pedig október elsejét. Az 1921 — 1970. évi adatok segítségével — figyelembe véve a hidrológiai ciklust — eloszlásfüggvények alkalmazásával meghatároztuk a természetes vízkészletváltozás különböző előfordulási valószínűségű, fél évi és évi értéketi, melyeket a III. táblázat ismerteti.