Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A Balaton hidrológiai jellemzői 259 III. táblázat A Balaton természtes vízkészletváltozásának különböző előfordulási valószínűségű félévi és évi (liulrológiai ciklus) értékei Időszak Különböző előfordulási valószínűségű értékek (mm) Időszak 1% 2% 5% 10% 20% 80% 80% 00% 95% 98% 99% Téli félév (X.—III. hónap) 1506 1378 1208 1047 883 659 415 325 270 206 173 Nári félév (IV.—IX. hónap) 830 607 502 366 195 23 — 200 —254 — 295 — 326 — 343 Hidrológiai ciklus (X.-XI. 1927 1748 1580 1278 1050 650 300 182 50 — 22 — 83 hónap) A hidrológiai ciklust figyelembe véve a legnagyobb évi érték 18215 111111 (1964— 1965. év) és a legkisebb —56 mm (1948—1949. év) volt A vizsgálat 50 évben egyszer előfordult, hogy október 1-től következő a év szeptember 30-ig a tó természetes vízkészlete csökkent, a többi évben növekedeLt [6]. Számításaink szerint 100 évenként átlagosan kétszer előfordulhat, hogy a tó természetes vízkészlete októbertől a következő és szeptemberéig csökken és négyszer, hogy a készletnövekedés 1500 mm vagy nagyobb, a leggyakoribb a 200—800 mm közti érték, az átlag 697 111111. Az egymást követő évtizedek átlagait vizsgálva a legnagyobb érték (1013 111111) az utolsó és a legkisebb érték (486 mm) az előző évtizedben volt [6]. A vizsgált 50 év adataiból a természetes vízkészletváltozás növekvő vagycsökkenő tendenciájára következtetni nem lehet. A természetes vízkészletváltozás különböző előfordulási valószínűségű adatai, amennyiben a hidrológiai viszonyok (csapadék, hozzáfolyás, párolgás) és az emberi beavatkozások a vizsgált időszakhoz viszonyítva nem változnak, a várható értékről is tájékoztatnak. A vízgyűjtőn és a tóból történő vízkivételek évről évre nőnek főleg a nyári hónapokban. À vízkivételek, vízhasználatok a természetes vízkészletváltozást csökkentik, ezért a várható értékek a 0. ábrán megadottaknál kisebbek lesznek. Ezt a későbbi számításoknál nem szabad figyelemen kívül hagyni. A tó vízkészletével gazdálkodni lehet és kell. A természetes vízkészletváltozás különböző előfordulási valószínűségű havi adatai, figyelembe véve a tó tényleges vízállását, segítenek meghatározni a Balaton vízfelelsegét, illetve vízhiányát és azt, hogy meiy időszakban kell vízeresztéseket végezni, illetve szüneteltetni. Az einheri tevékenység hatása Az emberi tevékenység hatása a Balaton vízháztartására a vízgyűjtőn és a tavon történő beavatkozásokban (földművelés, öntözés, lecsapolás, halastavak és tározók üzeme, ipari és kommunális vízkivételek, szennyvízbevezetés, a bányászat hatása, a Sión történő vízeresztés, vízszintszabályozás) nyilvánulnak meg. Az emberi tevékenység két nagy csoportra osztható: az egyik a vízgyűjtőn és a tóból történő vízkivételek, vízhasználatok, a másik a Sión történő vízeresztések, a tó vízszintszabályozása. A vízgyűjtőn és a tóból történő vízkivételek vízhasználatok évről évre és éven belül is jelentősen változnak, és növekvő tendenciát mutatnak. Hatásuk az utóbbi években dm/év tóvízoszlop nagyságú és havi vonatkozásban is több cm tóvízoszlopnak felel meg. 8*