Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
2. füzet - Böcker Tivadar-Csoma Jánosné-Liebe Pál-Lorberer Árpád-Major Pál-Müller Pál: A felszín alatti vízforgalom elemzése a Bükk-hegység déli előterében
A felszín alatti vízforgalom 201 esetben a vízzáró levantei, vagy negyedkori képződményekkel takart rétegfejeket nem vettük figyelembe, s 5-10~ 6 m/s szivárgási tényezőt tételeztünk fel rétegirányban. 105 m/s szivárgási tényezőjű rétegfej a terület 10%-án, míg 106 m/s érték a terület nagy részén felvehető. A vízszintes (I h) és függőleges (í v) hidraulikus gradiensek szélső- és átlagos értékeit а V/. táblázat mutatja be. Ezek a részletesen vizsgált csapásirányú szelvényre érvényesek, de — jobb híján — felhasználhatók, mint területi átlagadatok a függőleges vízforgalom számításához. Q,j, a rétegvíz horizontális vízforgalma A vízforgalmat 1 km szélességű csapásirányú sávban számítjuk a felhasznált csapásirányú szelvény mentén (VII. táblázat). A szélsőértékek a szelvény mentén, különböző helyeken felvehető km-es sávban értendők, s nem a teljes rétegsoron belül. A v h értékeit a megadott (8) képlettel számítottuk, míg a Q h számításhoz m = 100 m-es vízadóréteg-vastagságot tételeztünk fel. Q v a rétegvíz vertikális vízforgalma A vertikális gradiensek vizsgálata azt mutatta, hogy a teriilet egészén felfe.lé irányuló vízmozgással kell számolnunk. Ennek hozamait a pleisztocén összlet É-i VI. táblázat A rétegvíz vízszintes és függőleges hidrulikus gradienseinek szélső- és átlagos értékei Maximum Átlag Minimum Ih 10~ 2 5.10" 3 10" 3 Ih 10" 1 5.102 10~ 2 A rétegvíz horizontális és vertikális vízforgalma VII. táblázat Hidraulikai paraméterek Horizontális (index h) Vertikális (index v) vízforgalom max. átl. min. max. átl. min. k(m/s) Ю6 10 5 1 100 10 í Ih ю3 10 5 1 10 5 í I v 10" 3 100 50 10 100 50 0 ô 10" 3 50 20 10 50 20 10 я ю3 — — — 10 5 1 V h ill. V v (mm/s) Ю6 0,1 0,02 0 0,5 0,0015 0 F „ablak"-felület az egész felület %-ában — — — 10 1 — Qh "I- Qv (l/s.km) 10 2 0 50 1,5 0 Qh ill. Qv 30 km-es sávra (l/s) — (>0 — — 45 —
