Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Böcker Tivadar-Csoma Jánosné-Liebe Pál-Lorberer Árpád-Major Pál-Müller Pál: A felszín alatti vízforgalom elemzése a Bükk-hegység déli előterében

A felszín alatti vízforgalom 199 történő párolgás és a talajvízhez eljutó tényleges csapadék-beszivárgás azonosnak vehető. — A 10 m-nél nagyobb mélységben elhelyezkedő talajvízszint párolgására fizikailag nincs mód, tekintve, hogy az ebben a mélységben elhelyezkedő talajvizek a domborzat hatása miatt helyezkednek el ilyen nagy mélységben. így az ilyen talajvízszintek esetében, a talajvízszint által előidézett kapilláris zóna nem kerülhet sem a felszín, sem a gyökérzóna közelébe, s így ezekből a mélységekből párolgás nem indulhat meg. Kiindulási fejtegetéseink alapján azonban nyilvánvaló, hogy a beszivárgás — bár csökkentett mértékben — de ilyen esetben is eljuthat a talajvíz szintjéig. A fentiekben vázolt meggondolások alapján a függőleges vízforgalom szempontjából vizsgált területünket 3 területegységre — I. az 5 m-nél kisebb, II. az 5 és 10 m közötti és 1

11, a 10 m-nél nagyobb mélységben elhelyezkedő talaj vízszintű területekre bontottuk. (L. 11. ábra). Az egyes részterületekre megbecsült beszivárgási és párolgási értékeinket az V. táblázatban foglaltuk össze. V. táblázat Az egyes részterületekre meghatározott beszivárgási és tulaj vízpárolgási értékek Részterület jele Tényleges beszivárgás Átlagos évi talaj vízpárolgás mm/év Részterület jele Minimális mm/év Átlagos mm/év Maximális mm/év Átlagos évi talaj vízpárolgás mm/év I. 33 50 91 50 II. 15 38 63 38 III. — 10 — 0 b) A vizsgált terület talajvízmérlege A vizsgált I. és II. jelű részterületünkön nézetünk szerint a függőleges vízforgalom egyensúlyban van. A III. területre évi átlagban 10 mm nagyságú talajvíz-utánpótlódás becsülhető a csapadékból. Ez az egész III. területre vonatkoztatva 40 l/s vízhozam áramlását jelenti a II. és I. terület felé. A vizsgált területünk keleti határán eltávozó vízhozam 30 — 130 l/s, míg a déli határán eltávozó vízhozam 40 —200 l/s értékre becsülhető. Feltételezhető, hogy az eltávozó és a II. területről belépő vízhozamok különbsége az alsóbb rétegekből áramlik a talajvízhez, ennek a hozamnak az értéke a vízhozamkülönbségekből 30—290 l/s határokkal közelíthető. с) Л rétegvíz horizontális és vertikális vízforgalma A rétegvíz horizontális és vertikális vízforgalmának számításához a vízszintes és függőleges irányú I

h és I

y nyomás gradienseket használtuk fel, azonban a tényleges szivárgást a rétegek dőlésirányú és erre merőleges áteresztőképessége határozza meg. A vízforgalom számításakora 10. ábrán feltüntetett feltételekből indultunk ki. Azaz feltételeztük, hogy az I

2 (rétegdőlésre merőleges gradiens) megközelítően egyenlő az I

v (vertikális gradiens) értékével, továbbá a rétegdőlés (ő m/m) és a