Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
2. füzet - Böcker Tivadar-Csoma Jánosné-Liebe Pál-Lorberer Árpád-Major Pál-Müller Pál: A felszín alatti vízforgalom elemzése a Bükk-hegység déli előterében
A felszín alatti vízforgalom 107 Ebben az összefüggésben A a (í 2 — t^)=At időintervallum alatti függőleges vízforgalom, tehát párolgási- vagy beszivárgási intenzitás, a Ah 0 pedig a központi kútban a /j és L, időpontokban észlelt vízállások különbsége. Ezzel az összefüggéssel szabálytalan sokszögidomra is számíthatjuk a függőleges vízforgalmat, ill. abban az esetben is ha a differenciaelemek egyes oldalai mentén a vízvezető-képesség, transzmisszibilitás (T), illetve a tározási tényezők (S, n t í) átlagértékei változók. A használt kapcsolat tulajdonképpen nem más, mint a talajvíz felszínére felírt vízháztartási egyenlet. A megoldás érvényességi feltétele esetünkben tulajdonképpen nem lenne alkalmazható, hiszen a differenciaelemek oldalhoszai km nagyságrendűek. Azonban tájékoztató becslésünk számára úgy ítéltük meg, hogy megfelelő, ha egy ilyen nagyobb területre ezzel számítjuk közelítően a talaj vízháztartást, amelyet a hidrológiában egyébkent ennél lényegesen nagyobb területre is szokásos elvégezni. A számításhoz az egyes területekre az oldalak mentén változó átlagos transzmisszibilitásokkal számoltunk, a kavics- és homokvastagsági térképek alapján figyelembe vett rétegvastagságokkal és az előzőekben vázolt szivárgási tényezőkkel. A finomabb szemcséjű rétegeket felesleges volt figyelembe vennünk, mivel ezek kis szivárgási tényezőik miatt, a kavics- és homokrétegekéhez képest elhanyagolható mértékben járulnak hozzá a vízvezetőképesség, a transzmisszibilitás értékéhez. A tárolási tényező értékét ( S, n 0) részben irodalmi adatok alapján, részben a talaj vízállás változása és a csapadék közötti összefüggés alapján a d h hatékony szemcseátmérő, — vagyis az a szivárgási szemátmérő, mellyel egyenlő nagyságú gömbökből álló fiktív talaj a valóságos talajjal szivárgás szempontjából azonos viselkedésűnek fogható fel — függvényében valószínűsítettük. A rendelkezésre álló fúrásadatokból meghatározható volt azoknak a rétegeknek a hatékony szemcseátmérője, amelyekben a talajvízállás szintjének változása lezajlik. A í/,,-értékek alapján a tárolási tényező 3—6% közötti értéknek adódott (8. ábra). A közelítő számítás céljára a továbbiakban a tárolási tényezőt egységesen 4% értékben vettük figyelembe. A függőleges vízforgalom fentiekben vázolt egyenletét At = 6 napos időintervallumra, gépi számítás útján határoztuk meg. Az eredményekből az egyik legfontosabb következtetésünkként az adódott, hogy a függőleges vízforgalom összefüggésében szereplő második tag — amely a vizsgált területelembe be-, ill. kilépő vízhozamok külöbségéből adódó tározást fejezi ki — elhanyagolható, azaz a vizsgált időszakban ezeken a területelemeken belül az áramlás jellege lényegében permanensnek tekinthető. Feltételezve, de bizonyítási lehetőség nél kül, ezek alapján elfogadtuk, hogy a rendelkezésünkre álló talajvízészlelési pontokon is hasonló hely— — Ivr.sm 1 1 u/f.mm 8. ábra. Szabad hézagtérfogat dh függvénye Fig. 8. dh function of the free pore volume Abb. 8. Funktion dh des freien Porenvolumens
