Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

tapasztalatait írják le, összehasonlítva azt az eredeti természetes állapottal. A gyakorlati megfigyelések a folyók álló jegének kialakulását elősegítő tényezők közé sorolják az uralkodó szélirányt, a vízfelszín jégborításának arányát és a vízállást is. A Vaskapu duzzasztóműnél a duzzasztógát mögötti szakaszon megnövekedett a vízmélység és ez az eddigi tapasztalatok szerint kedvezőbb feltételeket teremtett a fenék- és kása jég képződése szempontjából. A felszíni jég képződése a duzzasztómű felett gyorsabban alakul ki és gyorsabban terjed felfelé. A jégképződés feltételeinél e térségben döntő szerepe van a magas hegyeknek, ill. az éghajlatnak. Várható tapasztalat, hogy a jégzajlás kezdete és vége kedvezőtlenebb az eredeti feltételekhez képest. A felszíni jégre döntő hatást gyakorolnak közvetlenül a gát feletti és azok a helyek, ahol a tavaszi árhullám legintenzívebben fejtheti ki hatását. A legdöntőbb javító hatás az alvízben, annak vízminőségében következik be. A gáton keresztül történő jéglebocsátás rendkívül, eddig elő nem forduló intenzitással, veszi igénybe az alvízi medret. Ezért ezt a szakaszt az energiatörő rendszert és a gátszerkezetet gondosan kell kiképezni. Különösen az első 20 km szakasz védelme a fontos. 3. Pekhovics, A. I., Shatalina, L. N. (Szovjetunió): Hajóemelők jégviszonyainak számítása és előrejelzése (On forecasting and control of ice conditions in shiplifts). Szerzők igen megbízhatónak látszó elméletet alkalmaztak az acélszerkezetek periodikus jegesedési folyamatának számítására. Laboratóriumi kísérleteket is végeztek az elmélet igazolására. Az elméleti számítások és kísérletek azt mutatták, hogy a mínusz hőmérséklet alatt a kis áramlási sebességeknél a fagyás folyamata miatt a szerkezetekre járulékos terhelések hatnak. A meghajtó és mozgató művekre is jégréteg rakódhat le, mely körülményt a méretezésnél figyelembe kell venni. Bár hajóemelőkre végezték kísérleteiket, ennek ellenére az elmélet bárhol alkalmazható, ahol az acélszerkezetek ráfagyásnak vannak kitéve. 4. Gotlieb, Ya. L., Sokolov, I. N. (Szovjetunió): Jégfelvételek ellenőrzése erőtelep alvizébcn, különös tekintettel a hajózásra (Control of ice conditions downstream from hydraulic power plants with reference to navigation problems). A tanulmány igen hasznos tapasztalatokat ad csúcsterhelésű vízerőművek téli üzemi viszonyaira. A vízerőtelep csúcsterheléssel járó többlet vízhozama a medertározó melegebb rétegeiből pótlódik a téli periódusban. Ez kedvező hatással járt: az alvízben növekedett a jégmentes napok száma, és a jégmentes folyószakasz hossza, meggyorsult az álló jég felszakadása és zajlása, és így megnőtt a hajózási periódus hossza. E kedvező hatások: a vízhőmérsékletnek, a vízhozamnak a függvényei. 73