Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

VÍZHOZAM-ELŐREJELZÉS A VÍZHOZAM1DÖSOROK SZÉTFEJTÉSE ALAPJÁN Ismerteti: IRITZ LÁSZLÓ 1 1. Selutko V. A. : Dve matematicseszkije modeliszto­ka i prakticseszkije mctodü ih iszpolzovnyija v gidro­logicseszkili raszcsotah. Matematikai módszerek alkal­mazása szimpózion, Taskent, 1970. Előadások gyűjte­ménye, Leningrád, Gidrometizdat, 1972. 2. Àljohin lu. M.: Mnozsesztvennoje linejnoje ckszt­ranolirovanyije makroprocesszov (dinamiko-sztatisz­ticseszkij metod prognozirovanyija) Tr. LGMI. Vüp. 28. Leningrad, 19(i8. 3. Mctodü i szredsztva preobrazovanyija informacii. Szbornyik AN USzSzR, Kiev, 1968. A különböző előfordulási valószínűségű évi közép-, illetve legnagyobb vízhozamo­kat jelenleg feltétel nélküli eloszlásgörbék segítségével határozzák meg. így a bár­mely évben előforduló vízhozam valószínűségét az időponttól függetlennek tekintik. Ez az idősorban levő belső kapcsolatok miatt nem helyes. A belső kapcsolatok fel­használásával az egymást követő évek lehetséges vízhozamértékeinek a tartománya szűkíthető. A belső "kapcsolatok alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy a vízgazdálkodás jövőbeni természeti feltételeit jelentő vízhozamokat szűkebb sávban jelezzük előre. Az erre vonatkozó kutatások a Leningrádi Hidrometeorológiai Egyetemen 1966 óta folynak. a) Geofizikai sorok szétfejtése Az egymást követő évek lehetséges vízhozamértékeire vonatkozó előrejelzés pontosabbá tételére ajánlott módszer a geofizikai sorok szétfejtésén alapul, a követ­kező képlet szerint: Q(0 = Qo(0+«(Q (!) ahol Q(t) a tényleges vízhozam a t időpontban, Q„(t) valamilyen szabályozófüggvény értéke a t időpontban és <x(l) a véletlen eltérés a Q„(f)-től. A Q(t) értékeinek a meghatározására Aljohin dinamikus-statisztikus módsze­rét [2] használták, amely az egymás utáni évek vízhozamainak többváltozós korre­lációján alapul. Bevezetve a q(í) = Q(t) - Q jelölést (ahol Q a vízhozamidősor átlagértéke), az (1) kifejezés a következő alakban alkalmazható lépésről lépésre: q(t+l) = q a(t+í)+a (2) ahol q 0{t + 1) a (í-fl)-edik évre Aljohin módszerével elorejelzett vízhozam: q 0(t + 1) = K i q(t) + K 2q(t) + . . . + K nq(t - n). Itt K„ K 2, . . . K n a többváltozós korrelációszámítással meghatározott korre­lációs együtthatókat és л az előrejelzéshez figyelembe veendő megelőző évek opti­mális számát jelöli. Ha q o(t+l) = 0, akkor q(t+l)=a. (ez jelenleg a lefolyás ingadozásának számítási alapja). Ha viszont a = 0, akkor q(t+ l) = q u(t+ 1) (ez esetben a vízhozam elvben ponto­san előre jelezhető lenne). 1 lritz László mérnök, az OVII Vízkészlet gazdálkodási Központ hidrológusa.

Next

/
Thumbnails
Contents