Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
628 15001000 500 О• 150010005000 150010005000с (mm) Bárányi Sándor 1500I 1 I I I I I I I I —r— 1— I I I I I I I I H (mm) 5000P (mm) ' I I I I I I I I I I I I I I I I I I jiT^J UV —I —1—I —I I I —1—I —I —I —I —I —I — П —I —r~l _ L (mm) г p-. J 1 I 1—1— г 1 1 1 r AK (mm) -500 i g ~1— I— I— I— I— I— I— I— I— I— I— I— I—1 05 -5003. ábra. A Velencei-tó vízháztartási jellemzőinek idősora. С = a tóra hulló csapadék, H = hozzáfolyás, P = párolgás, L = lefolyás, K = az észlelt készletváltozás, К + L = a természetes készletváltozás. Az adatok hidrológiai évekre vonatkoznak Abb. 3. Zeitreihe der Wasserhaushalts-Kennzeichen des Velenceer-Sees. C = auf den See fallender Niederschlag, H = Zufluss, P = Evaporation, L = Abführung, К = beobachtete Wasservorratsänderung, К + L = natürliche Wasservorratsänderung. Die Angaben beziehen sich auf hydrologische Jahre Az 1960—1970. évekre a mérlegből számolt AK értékeket összehasonlították a vízállásváltozásból számolt AK értékekkel. A kapott különbségeket az egyes tényezők között azok nagyságának arányában felosztották. A havi adatok összegezésével erre a 10 évre is meghatároztuk az egyes tényezők negyedévi, majd évi (hidrológiai év) értékeit is. így 19 éves adatsorunk lett (3. ábra). Az egyes adatsorokat (hozzáfolyás, párolgás és lefolyás) a véletlen hibák mellett szabályos hibák is terhelhetik. Ez a számításoknál alkalmazott szubjektív jellegű módszerek és esetenkénti becslések alkalmazása miatt lehetséges. Az 1952—1970. évekre meghatároztuk az egyes tényezők átlagait negyedévenként és évenként (hidrológiai év), majd felállítottuk az átlagok mérlegeit. A merlegekből, illetve a vízállásváltozásból számolt átlagos AK értékek között (főként az első 9 évi adatokat terhelő hibák miatt) kisebb eltérések mutatkoztak, ezeket az előjel figyelembevételével a mérleg négy tagja (С, H, L, P) között azok nagyságának arányában felosztottuk. Ezek után megkaptuk a Velencei-tó vízháztartási jellemzőinek 19 éves átlagait (V. táblázat). A meghatározott átlagokat terhelő hibát nem ismerjük, az véleményünk szerint а С és AK esetében ±20 mm alatt és a H, P és L esetében ±50 mm alatt marad. Az adatok közül a párolgást érdemes összehasonlítani a Balaton párolgásával. Erre az időszakra a Balaton párolgásának átlaga 845 mm-re adódott. Tehát a Velencei-tó párolgása nagyobb mint a Balatoné, ez a párolgás számításánál alkalmazott módszerekből és nem mérési eredményekből adódott. Hogy valójában több-e és mennyivel a Velencei-tó párolgása mint a Balatoné, pontosan nem ismerjük. A Velencei-tó vízháztartásának általános jellemzésére a továbbiakban az V. táblázatban közölt adatokat javasoljuk használni, vagyis a tó 1952 — 1970. évi átlagai kerekítve С = 610 mm, H = 745 mm, P= 925 mm, L = 415 mm és AK= 15 mm.
