Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A Velencei-tó hidrológiai jellemzői 629 V. táblázat A Velencei-tó vízháztartási jellemzőinek 1952—1970. évi átlagai Vízháztartás! tényezők Negyedévi átlagok (mm) Sokévi átlag (mm) Vízháztartás! tényezők I. nov.—jan. II. febr.—ápr. III. máj.—júl. IV. aug. — okt. Sokévi átlag (mm) Csapadék (C) 142 119 204 145 610 Hozzáfolyás (H) 225 301 131 89 746 Párolgás (P) 34 110 465 317 926 Leeresztés (L) 109 203 66 39 417 Készletváltozás (zlK) 224 107 — 196 — 122 13 '1 ermészetes készletváltozás (zlK-f-L) 333 310 — 130 — 83 430 A természetes vízkészletváltozás (áK+L), mely az észlelt vízállásváltozás és a lefolyás összege a tó vízjárásának értékelése szempontjából nagy jelentőséggel bír. A természetes vízkészletváltozás arra ad választ, hogy a tó területének változatlansága mellett és lezárt zsilipek esetén, vagyis lefolyástalan helyzetben milyen vízszintváltozás történt volna az adott időszak kezdetén levő vízszinthez viszonyítva. Meg kell jegyezni, hogy a pozitív irányú természetes vízszintváltozás nem azonos a vízfelesleggel, hanem olyan növekmény, mellyel tervszerű vízszintszabályozás esetén pótolni lehet az előző időszak negatív irányú vízszintváltozását, vagy növelve a tó vízszintjét csökkenteni lehet a következő időszak vízszintsüllyedését. "A tó természetes vízkészletváltozásának 19 évi átlaga + 430 mm, ami úgy adódik, hogy november —április hónapokban az átlag + 643 mm és május —október hónapokban -213 mm (V. táblázat). A 19 év közül 3 évben a III. negyedévben és 5 évben a IV. negyedévben a természetes készletváltozás pozitív volt. Az első és a második félévben negatív természetes készletváltozás nem fordult elő. Az évi természetes készletváltozás mindössze három évben volt negatív. Két évben 1963. és 1965-ben viszont meghaladta az + 1500 mm-t. Vízeresztés nélkül a tó területének változatlansága mellett, ezekben az években a tó vízszintje több mint 1,5 m-t emelkedett volna. A kiugróan magas pozitív irányú értékeket a nagy hozzáfolyás eredményezte, ami gyors tavaszi hóolvadás és vele egyidőben hullott nagy csapadék, majd az átlagosnál nagyobb évi csapadék, illetve a vízgyűjtőről az átlagosnál jóval nagyobb lefolyás eredményezte. Az 1963. évi és egyben eddigi legnagyobb vízszintek is ilyen hidrológiai helyzetben alakultak ki. Ha a természetes vízkészletváltozás idősorát megvizsgáljuk, szembetűnik, hogy egyes években, sőt több évben egymás után a tó természetes vízkészlete alig változott, néhány évben viszont rendkívüli nagy növekedés történt. A tó természetes vízjá. rása igen szeszélyes, kis és rendkívüli nagy változások szabálytalanul követik egymást, pl. az 1963. évi természetes vízkészletnövekedés nagyobb mint az előtte eltelt 7 évé együttesen. A kapott átlagokat az előfordult néhány rendkívül nagy érték jelentősen befolyásolta. A sokévi jellemzők meghatározásához, ezért a 19 évi adatsor rövidnek tűnik. A tó vízháztartási jellemzőinek éven belüli változásáról jóval részletesebb felvilágosítást adnak a havi részletezésben készített mérlegek. Az utolsó 10 évre készített mérlegek már ilyenek, azonban helyszűke miatt ezekkel nem foglalkozunk. Megemlítjük, hogy 196Í-1970-ben már márciusban és még októberben is előfordult, hogy a természetes készletváltozás negatív volt. Ezek a megállapítások aláhúzzák a tó szélsőséges vízjárását, illetve vízszintszabályozásának szükségességét.