Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Bogárdi István-Duckstein Lucien-Szidarovszky Ferenc: Az árvédelmi töltésszakasz biztonsága

612 Bogárdi I.

—Duckstein L.

— Szidarovszky F. 1. ábra. A töltés tönkremeneteli lehetőségei Рис. 1. Ситуации разрушения дамбы. 1 — гидрограф паводка, 2 — паводковая нагрузка, 3 — пиковый уровень, 4 — воздействие ветрового волнения, 5 — перелив воды, 6 — оползание откосов, 7 — грифон Fig. 1. Possible methods of levee failure. 1 = flood hydrograph, 2 = flood water load, 3 = peak stage, 4- wave action, 5 = overtopping, 6 = slope slumping, 7 = boil development, hydraulic soil failure [3]. A terhelés eloszlásfüggvényét ismert valószínűségi vagy stochasztikus módszerekkel lehet becsülni. Természetesen az eloszlásfüggvény paraméterei viselik a véges mintából származó bizonytalanságokat [8]. Síkvidéki nagy folyókon a töltésszakasz tönkremenetelét bármelyik keresztszelvényben az alábbi hatások bármelyike okozhatja (1. ábra): — a töltéskoronánál magasabb árvízszint okozta meghágás; — a kedvezőtlen talajviszonyok miatt buzgárképződés, vagy altalaj törés; — az átázás és szivárgás miatt a mentett oldali rézsű tönkremenetele; — szél okozta hullámzás hatása (pl. hullám erózió). Minden egyes keresztszelvényben mind a négy hatással szembeni ellenállást, vagyis védőképességet meg kell állapítani és az egyes jelenségeket kiváltó árvízi paraméter dimenziójában kell kifejezni. Általában nincs olyan egyetlen árvízi paraméter, amely mind a négy hatást szabályozná és így a tetőző árvízszintet, a tetőző víz tartósságát, az átázás intenzitását, az ún. árvízi terhelést [2], vagy más árvízi paramétert kell figyelembe venni. Az egyes keresztszelvényekben az említett különböző védőképesség értékeket közvetlen mérések (pl. töltéskorona-magasság, vagy talajtulajdonságok), számítások (pl. szivárgási és rézsűállékonysági vizsgálat) vagy árvíz alatti megfigyelések (a kedvezőtlen jelenségek térbeli és időbeli alakítása és az ennek megfelelő terhelés) révén határozhatjuk meg.