Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
4. füzet - Szilágyi László-Szilvássy Zoltán: A kolkrét beton és alkalmazási lehetőségei a vízépítésben
A kolkrét beton 523 3. Pontosabb vízépítési alkalmazási lehetőségek Elöljáróban kimondható, hogy a kolkrét beton, finombeton, illetve habarcs jobb műszaki eredménnyel — és többnyire gazdaságosabban is — alkalmazható mindazokhoz a vízépítési munkákhoz, amelyekhez jelenleg a szokványos technológiával készített betonokat, illetve habarcsokat alkalmazzák. Ennek megvilágítására külföldi alkalmazási eseteket ismertetünk, helyszűke miatt természetesen a számos esetből csak 1—2 példát kiragadva. 2 a) Külföldi alkalmazási példák Nagy tömegű betonok A kolkrét finombetont vagy habarcsot nagy tömegű betonszerkezetek készítéséhez — mint korábban már említettük — úgy alkalmazzák, hogy a zsaluzatba a beton vázanyagát képező durva adalékot (általában 30—40 mm-től fölfelé, gyakorlatilag felső határ nélkül) közvetlenül a szállítójárművekről döntik be. Ez egyrészt igen nagy mértékben, kedvező irányban befolyásolja a termelékenységet, másrészt a betonnak ez a kb. 65%-át kitevő mennyiség a keverőgépeken nem megy át, ami energiaköltségben és a keverőberendezések élettartamában eredményez igen nagy megtakarítást, és a keverőberendezés mérete és energiaellátottsága nem szab határt az adalékanyag felső szemnagyságának. A durva adalékanyagot vasalt betonszerkezetekbe is azonos módon helyezik el. A vázanyag mintegy 35%-át kitevő hézagokat kolkrét finombetonnal vagy habarccsal injektálás útján töltik ki. Ilyen módszerrel készíthető minden nagyméretű beton- és vasbetonszerkezet a vízépítésben például vízlépcsők, völgyzárógátak stb. alaptestei és felmenő szerkezetei. Kolkrét eljárással készültek — többek között — Ausztriában a dunai Wallse vízlépcső egyenként kereken 4000 m 3-es alaptestei [5]. A 30 mm fölötti szemnagyságú folyamkavicsot a mederből kotorták ki és a zsaluzatban gumicsövön vezetett vízsugárral mosták le a szemcsék felületéről az esetleg rárakodott szennyeződést (iszapot, port stb.). A nem kis mennyiségű szerkezeti vasbetét a durva adalék elhelyezését nem zavarta. Az alaptestek vastagsága elérte az 5 m-t. Az alaptest teljes vastagságában elhelyezett durva adalékba az 1,5—2"-es acél injektáló csöveket két ember kézi erővel mintegy 1 P er c alatt verte be. Ezután a vázanyagot alulról felfelé haladva kolkrét finombetonnal kiinjektálták, s közben az injektáló csöveket folyamatosan visszanyerték. A finombeton szintjének emelkedését termoszondával (4. ábra) ellenőrizték. Egy-egy alaptest injektálási munkáit megszakítás nélkül — folyamatosan — végezték. A kolkrét betonozási eljárásra ennél a műtárgynál azért esett a választás, mert a szükséges durva adalékanyag a helyszínen korlátlan mennyiségben — és csupán a kitermelés árán — rendelkezésre állt, jelentős cementmegtakarítás volt elérhető és a szokványos betonokéhoz képest lényegesen kisebb kötéshő nem okozott nehézségeket. A szokványos beto* A kolkrét beton alkalmazási technológiájára vonatkozó szakirodalmi források száma meglehetősen kevés és egyes alkalmazási módok esetében — feltehetően üzleti okok miatt — meglehetősen keveset árul el a lényegéhői. A külföldi alkalmazási példák nagy részét ezért jelen cikk szerzői 1973. évi tanulmányútjuk során gyűjtött anyag, illetve adatok [5] alapján ismertetik.
