Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Szilágyi László-Szilvássy Zoltán: A kolkrét beton és alkalmazási lehetőségei a vízépítésben

518 Szilágyi L. és Szilvássy Z. Durva adalékanyag A kolkrét tömegbetonok az angol irodalomban PPA néven ismert betonok csoportjába tartoznak (PPA = pre-placed aggregate = előre elhelyezett adalékanyag) és mint ilyenek lépcsős szemszerkezetűek. A szemszerkezetet a felhasználni kívánt durva adalékanyag jellegétől, elsősorban a szemcsék alaki jellemzőitől (gömbölyített folyamkavics, vagy zúzottkő) függően úgy kell megválasztani, hogy egyrészt a finom adalékanyag legnagyobb szemátmérője szempontjából se idézzen elő szűrőhatást, másrészt pedig a lehető legkisebb hézagtérfogatot biztosítsa. A legnagyobb szemátmérőt nem a keverőberendezés vagy a tömörítőeszközök teljesítőképessége, hanem a zsaluzat méretei határozzák meg. így például nagytömegű alaptestek esetén 20/40-es, vagy még durvább vízépítési terméskő is előnyösen felhasználható. Kolkrét betonokhoz való alkalmasság szempontjából a durva adalékanyaggal szemben támasztott legfontosabb követelmények a finombetonba való tökéletes beágyazódás és a tapadás biztosításával kapcsolatosak. A durva adalékanyag szemcséi és a kolkrét finombeton közötti tapadást a szemcsék felületén levő esetleges iszap- vagy agyagréteg csökkentheti, ezért törekedni kell tiszta, szükség esetén mosott durva adalékanyag jelhasználására. A mosás általában egyszerű módon a zsaluzatban vízsugárral történik, tehát különleges berendezést nem igényel. Az előző megfontolások alapján a legtöbb mélyépítési célra kb. 30 mm legkisebb szemátmérőjű mosott folyamkavics alkalmazása célszerű, amelyhez nagyobb szerkezeti méretek esetén az „úsztatott" betonhoz hasonló módon a zsaluzatban vízépítési terméskő is adagolható. A kolkrét beton durva adalékaként tehát ugyancsak felhasználhatók mindazok a folyami eredetű kavicsok és kőzúzalékok, sőt terméskövek, amelyeket — a hagyományos betonkeverőkben való keverés lehetőségétől eltekintve — a szokványos betontechnológiában alkalmaznak. Minthogy a durva adalék nem kerül keverőgépbe és így annak legnagyobb szemnagyságát a keverőgép nem korlátozza, ezért ez is újabb anyagnyerő lehetőséget biztosít. A beton mintegy 65%-át kitevő vázanyagként ugyanis felhasználható a Duna felső szakaszán a folyamszabályozási vagy mederkarbantartási munkák során kitermelt durva szemszerkezetű folyami kavics. Ezt eddig betonozáshoz nem, vagy csak zúzás után tudták -- korlátozott menynyiségben — alkalmazni. 2. Gépi berendezések a) Keverőberendezések Miként említettük a kolkrét eljárás lényege a keverőlurbina kifejlesztése, amelyben a cementet és a vizet kolloid cementpéppé keverik. A kolkrét betonozási gyakorlatban a kétturbinás keverőberendezések terjedtek el. Ezek felépítését és működési vázlatát az 1. ábra mutatja be. Az első turbinában történik a cement és keverővlz kolloid cementpéppé való keverése, míg a cementpépet és a finom adalékanyagot a második — az előzőhöz hasonló — turbinában keverik finombetonná, vagy habarccsá. A két turbinát cső köti össze, amelyen át a cementpép az első keverőturbinában kialakuló nyomás