Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
4. füzet - Szilágyi László-Szilvássy Zoltán: A kolkrét beton és alkalmazási lehetőségei a vízépítésben
A kolkrét beton 517 alkalmazása olyan munkákon lehet előnyös, ahol ilyen követelmények állnak fenn. A hazai C—400 jelű heterogén cement kolkrét eljárással keverve a vízépítési alkalmazások többségében megfelelő minőségű betont eredményez. Továbbmenve, még a C —300 cement alkalmazása is megengedhető számos célra, bár a felszabaduló mész mennyiségének pótlására — a finom adalékanyag minőségétől is függően — m 3-ként kb. 50 kg mészhidrátpor adagolására is szükség lehet. Összefoglalásként megállapítható, hogy a kolkrét eljárás által a cementekkel szemben támasztott követelményeket a hazai heterogén cementek közül a gyengébb — a mélyépítési gyakorlatban ez ideig alig használt — C—400, esetleg C—300 jelű cement is kielégíti. Finom adalékanyag A kolkrét eljárással megkevert cementpép finom adalékanyaggal keverve habarcsként vagy finombetonként kerül önálló felhasználásra, vagy a zsaluzatba elhelyezett durva adalékanyagból álló vázszerkezet hézagainak kitöltésére szolgál. A finom adalékkal kapcsolatban általános érvényű követelmény, hogy az ne tartalmazzon olyan bontott — poliszilikát, vagy polialuminát jellegű — alkotókat, amelyek a cementből a hidratáció során felszabaduló mésszel vegyi reakcióba lépnek és ezáltal a beton pH-értékét leszállítják. Ez ugyanis a beton szilárdságának és tartósságának a rovására megy. Helyi homokok és talajok finom adalékként történő felhasználása előtt ezek alkalmasságát laboratóriumban célszerű megvizsgálni, s annak eredményétől függően a keveréskor többlet mész adagolása válhat szükségessé. A kolkrét habarcs vagy finombeton önálló alkalmazása esetén (pl. terméskőburkolatok kihézagolására vagy műanyagpaplanok kitöltésére) a finom adalékanyag legnagyobb szemátmérőjét a második keverőturbina méretei és teljesítőképessége határozzák meg. A legnagyobb szemátmérő általában 5 mm — kivételes esetekben 8 mm — lehet, de ekkor a keverőturbina járókerekének fokozott kopásával kell számolni. Kolkrét tömegbeton készítése esetén a durva adalékanyag által alkotott kőzetváz hézagainak mérete is korlátozhatja a finom adalékanyag legnagyobb szemátmérőjét. A finom adalékanyag szemszerkezete a kolkrét habarcsok és betonok esetén nem játszik olyan fontos szerepet, mint hagyományosan kevert habarcsok és betonok esetén. Ez egyrészt a cementgélbe történő tökéletes beágyazódás, másrészt a második keverőturbinában bekövetkező intenzív keverés következménye, amelynek során a legfinomabb iszap- és anyagrészecskék a cementszemcsékhez hasonló módon feltáródnak és részt vesznek a kötésszilárdulás mechanizmusában. Ezért mennyiségüket és reakcióképességüket — mint említettük — elővizsgálattal célszerű meghatározni. Összegezve kimondható, hogy a kolkrét habarcs vagy beton finom adalékaként általában felhasználható mindaz a homok, kavicsos homok, vagy betonkavicsból kirostált finom kavics, amit a szokványos habarcs-, vagy betontechnológiában alkalmaznak, sőt azoknál kedvezőtlenebb tulajdonságokkal (például magasabb iszaptartalommal) rendelkezők is. így egyúttal újabb adalékanyagforrások is megnyílnak, mert finom adalékként alkalmasak az Uszod környéki vagy alatti dunakavicsok, a tiszai, marosi, körösi és más helyi forrásból eredő finom kavicsok, illetve homokok is.
