Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Papp Ferenc: Debrecen térségének vízgazdálkodása

506 Papp Ferenc 5. A többcélú vízgazdálkodás várható hatása Az eddig végzett vizsgálatok és javaslatok alapján a többcélú vízgazdálkodás Debrecen társadalmi, gazdasági fejlődésére — részletes közgazdasági elemzés nélkül is — olyan vízügyi-műszaki előnyöket nyújt, amelynek hatására alapjaiban változik a térség vízgazdálkodása. Ennek alaplétesítménye a HTVR, amelyben rejlő műszaki lehetőségek további, állandó és folyamatos hasznosítása adhatja e nagy beruházás hasznosulását. A lehetőségeket az alábbiakban foglalhatjuk össze. 1. Debrecen város lakosságának napi 73 000 m

3 vízmennyiséget biztosít, amellyel kielégíthető a város 1986—2000 közötti vízigény-növekedése. A Többcélú Vizgadálkodási Rendszerrel egybekapcsolt vízellátás a különálló vízmű költségeihez viszonyítva 25—30%-kal gazdaságosabban valósítható meg. (1986-ig az építés alatt levő Keleti Főcsatorna vízmű bővítése gazdaságosabb). 2. Lehetővé teszi 327 ha jóléti vízfelület vízellátását, illetve vízpótlását Debrecen belterületén és közvetlen környezetében, valamint 43 ha-t a Kati-ér vízgyűjtőjén. Az öntözővíz-tározók további 741 ha vízfelületet nyújtanak a város tágabb értelmű környezetében (Látókép) pihenési, üdülési célokra. 3. Öntözővizet biztosít a Nagyerdő, Erdőspuszta és más zöldterületek részére s ezen keresztül elősegíti a Nagyerdő tervbe vett felújítását, illetve a 15 000 hektárnyi jóléti erdők termőhelyi feltételeinek javítását. 4. Biztosítja 20 000 ha terület öntözésének főművi vízellátását az egyedileg kialakított öntözőfürtökhöz viszonyítva 40-50%-kal alacsonyabb költségekkel, s ezen keresztül elősegíti az öntözés-fejlesztési tervek megvalósulását. (A 20 000 hektáros lehetőséggel szemben a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályán 26 000 ha konkrét igénybejelentés van.) A kiszolgáltatott víz főművi üzemköltsége 0,28 Ft/m

3 körül várható, ugyanez a költség különálló öntözőfürtökben átlagosan 0,79 Ft/m

3 értéket ér el. 5. A tározók elősegítik a belvízcsúcsok csökkenését, a jóléti tározók pedig kimondottan javítják környezetünk vízháztartását, csökkentik a Nagyerdő, az Erdőspuszta és más magasfekvésű területeken tapasztalható káros talajvízsüllyedési folyamatot, kedvező hatással lehetnek a rétegvíz vertikális utánpótlására is. 6. Az öntözési normák alapján számított 11 m

3/s csúcs-vízigény és az 1,0 m

s/s egyéb vízigény — mint vízszükséglet — a Keleti-Főcsatornából 3,5 m

3/s folyamatos vízsugárral elégíthető ki. A többcélú vízgazdálkodási rendszer felsorolt előnyei döntően a nagytérségi vízgazdálkodási rendszer kialakításából, a vízigények összehangolt kielégítéséből és a tározásokból fakadnak. Figyelemre méltó előnye, hogy kielégíti a tágabb értelmű környezetfejlesztést, a város tágabb értelmű területének (jóléti erdők, tavak stb.) vízgazdálkodással történő fejlesztését. A 20 000 hektáros öntözés, a több mint ezer hektár vízfelület a helyi éghajlati tényezőkre olyan hatással lehet, amely megállíthatja az ariditási tényező további romlását, sőt kedvezőbbre fordíthatja. Forintban kifejezhetetlen a helyi klímára, ebből az emberi közérzetre gyakorolható hatása. Ügy véljük, hogy a tervezett vízgazdálkodási rendszer a hozzákapcsolódó létesítményekkel (öntözőtelepek, vízfelületek, erdők) nemcsak Debrecen térsége társadalmi és gazdasági fejlődését segíti, hanem az érintett terület abiotikus tényezőinek változását, a megbomlott természeti egyensúly helyreállítását, az ideálisabb természeti környezet kialakulását, végső sorban az emberi jólétet teremti meg.