Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Papp Ferenc: Debrecen térségének vízgazdálkodása

Debrecen térségének, vízgazdálkodása 501 ilyen jellegű igénye részben a Nagyerdővel, valamint a belterületi Tócó- és Kondoros-völgybe telepíthető zöldfelületekkel és az Erdőspusztai erdőkkel elégíthető ki. Mivel a zöldfelületek, jóléti erdők értékét nemcsak nagyságuk határozza meg, hanem a vízfolyások, tavak, pihenőhelyek, játékterek, parkok, ligetek és változatos zöldfelületek harmonikus összhangja, ezért az igények kielégítésében meghatározó szerepet kap a vízgazdálkodás, egyrészt a termőhelyi feltételek megjavításával, másrészt a szükséges vízfelületek biztosításával, a mikroklíma javításával, esztétikai hatás fokozásával stb. Mivel a fák lassan nőnek és a természeti egyensúlyba való beavatkozás csak bizonyos tűrési határon belül engedhető meg még pozitív irányban is, a meglevő erdők felújítása és új erdők telepítése máris sürgető! A településfejlesztéssel kapcsolatos vízrendezési igény A környezetvédelem, környezetfejlesztés növekvő igénye, valamint az építésre alkalmassá tehető területek megnyerése önmagában is meghatározza a Tócóés Kondoros-völgy vízrendezését és a hozzákapcsolt tereprendezést. A városrendezési terv a Tócó-völgyben jelentős kiterjedésű zöldfelületek, jóléti erdők és parkok létesítését tervezi, a város keleti részén a Kondoros völgyében pedig kialakulóban vannak a hétvégi pihenő területek. Mindkét zöldövezetben jóléti vízfelületekkel alapvető környezetfejlesztési hatást lehet elérni. A jóléti vízigények kielégítésére a leggazdaságosabb vízbeszerzést a felszíni vízkészletek adják. A Tócó, Kondoros, Cserei-ág völgyében évi 4,3 millió m

3 felszíni víz áll rendelkezésre, 50%-os valószínűséggel. Nyári időszakban a tavak vizének frissítése, aszályos időben a vízpótlásuk már csak külső vízforrásból oldható meg. Erre a célra felhasználhatók a fürdők használt vizei is. Az Erdőspusztai erdők Hazánkban szinte egyedülálló természeti szépség az Erdőspuszta ligetes erdőkkel tarkított területe, melynek fenntartása és fejlesztése természetvédelmi érdek is, mivel egyedüli maradványa a nyírségi erdőknek. Termőhelyi feltételeinek megteremtésében a víz kerüli minimumba, ezért fejlesztésében meghatározó a fejlett vízgazdálkodás, elsődlegesen a lehullott csapadéknak a területen való megtartásával. Ez önmagában is sajátos jellegű vízgazdálkodást igényel. Másik fontos szempont, hogy Debrecen zöldfelületi igényét, — amely az ezredfordulóra 15 000 ha, — a meglevő Nagyerdő (1100 ha) nem elégíti ki még azzal a fejlesztéssel sem, amelyet a Nagyerdő bővítése és a Tócó-völgy fejlesztése, mint lehetőséget kínál. Ezért, a — ma még gazdasági célokat szolgáló — mintegy 13 000 ha Erdőspusztai erdőket fokozatosan kívánják átalakítani kirándulási, pihenési célokra. Erdőspuszta a Kati-ér 240 km

2-es vízgyűjtőjén helyezkedik el, melynek hasznosítható vízkészlete kisvíz idején minimális (15—20 lit/s). Ezt a vízkészletet kell növelni, elsősorban a lehulló csapadék területen tartásával, tározással, másodsorban átvezetéssel a keleti oldalán levő 2. sz. főfolyás vízgyűjtőjéről (9. ábra), amely hasonló rossz adottságú, mint a Kati-ér vízgyűjtője. Mint lehetőség szóba jöhet még a HTVR-ből 150 lit/s jóléti vízből az a vízmennyiség, amely a Nagyerdő öntözésénél nyer felhasználást, melynek nagysága 30—40 lit/s vízsugár.