Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Papp Ferenc: Debrecen térségének vízgazdálkodása

502 Papp Ferenc A felmért igények összesítése Összesítve tehát a felmért vízigényeket, az alábbi eredményt kapjuk: ivóvízigény 0,50 m

3/s ipari vízigény 0,35 m

3/s jóléti vízigény 0,15 m

3/s öntözővízigény 11,00 m

3/s Összesen: 12,00 m

3/s Ilyen nagy csúcsvízigény biztosítása működési területünkön is a korlátozottan rendelkezésünkre álló vízkészletből csak más területek rovására volna megoldható, ezért a HTVR kialakításánál előtérbe került a Keleti Főcsatornából nyerhető víz tározása. A HTVR területén a tározás jelentősége a vízigények kielégítésében különösen az, hogy lehetőség nyílik a különböző jellegű és az idő fügvényében nagymértékben változó vízigények összehangolására, valamint a tározásból származó előnyök kihasználására. Mivel kedvező feltételek mellett létesíthetők tározók, ezért a tározás kérdése súlyponti szerepet kapott a rendszer kialakításában. Általában tározással a csúcsigények jóval alacsonyabb átlagosított vízsugárral elégíthetők ki, így a vízellátó rendszer kisebb kapacitással épülhet, magasabb a kihasználtsága, ugyanakkor csökken a beruházási és üzemi költség. Ezek az előnyök kiemelten jelentkeznek a HTVR megvalósításában, ezért külön hangsúlyt érdemel a tározásból származó vízgazdálkodási előny. A víztermelés és a tározás kapcsolatát részletesen elemeztük. A Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer hatásterületén gazdaságosan kialakítható tározótér, a vízvezető útvonalak kívánatos méretei és a beruházási üzemi költségek együttes vizsgálata alapján a szivattyútelep tervezett kiépítését 3,5 m

3/secban, a hozzá tartozó tározóteret cca. 15 millió rrP-ben határoztuk meg. A Kati-ér vízgyűjtőjén elsősorban csak a vízgyűjtő csapadékvizének tározása, illetve közepes vizek esetén a 2. sz. főfolyás vízgyűjtőjéből való átvezetés, valamint a HTVR jóléti vízéből felszabadítható 30—40 lit/s vízsugár adja a felhasználható szűkös vízkészletet. Kedvező domborzati feltételei vannak a tározásnak a Kati-ér vízgyűjtőjén is, bár itt más jellegűek az előnyök. Elsődleges a talajvízszint-szabályozás, ezen felül a vízfelületek az erdőben esztétikai és klímajavító célokat szolgálnak. A belvízcsúcsok csökkentése a tározóknak csak másodlagos feladata. 4. Л hajdúhátsági többcélú vízgazdálkodási rendszer tervezett létesítményei A vízgazdálkodási rendszer területére mértékadó 3,5 m

3/s vízhozamot a H—I. jelzésű vízellátó főmű szolgáltatja. A főmű a Keleti-Főcsatorna 47 + 200 szelvényéből indul és Debrecen belterülete közelében a Nyúlási 1. sz. tározóban fejeződik be. A 19,5 km hosszú vízellátó útvonal az alábbi szakaszokra tagozódik : — tápcsatorna földmederben (a nyomásközponthoz vezeti a vizet); — nyomásközpont 5x3 db egyenként 700 lit/s teljesítményű szivattyúból áll;