Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A szél hatására keletkező hullámzás 447 E megfontolások alapján a vizsgáithoz hasonló adottságú ártereken a szél hatására keletkező hullámok magasságának gyakorlati célokra való becsléséhez, a Balatonra sok mérési adatból megállapított (3) összefüggés alkalmazása javasolható. Ez már azért is célszerű, mert a Tisza árterére kevés adatból megállapított összefüggés megbízhatósága a megfigyeltnél nagyobb szélsebességeknél már nem kielégítő (5. ábra). Az ártéri erdősáv hullámzáscsillapító hatásával kapcsolatos megfigyeléseink határozott csillapítást mutattak. Az 1. és 2. mércék közötti erdősávból kilépő hullámok magassága közel fele akkora csupán, mint a belépő hullámok magassága (7. ábra). Ez egyben azt is jelenti, hogy a vizsgált erdősáv a belépő hullámok energiájának mintegy 75%-át felemészti (8. ábra). A hullámcsillapítás mértékét természetesen a védőerdősáv szélességével és összetételével együttesen kell figyelembe venni. Ebből a szempontból vizsgálva a kérdést, meg kell állapítani egyrészt azt, hogy a megfigyelt erdősáv viszonylag keskeny volt, másrészt pedig azt, hogy összetétele nem volt kedvező. Nagyobbrészt ugyanis magas koronájú szálerdőből állt, s ez — bár szélfogó hatása révén igen fontos feladatot lát el — mégis a hullámcsillapítás szempontjából kevésbé hatásos mint az alacsonyabb növésű nagy ág és levél tömegű íűzfélékből álló erdők. Ez az erdőtípus viszont hiányzott a vizsgált véderdősávból. A hullámzáscsillapításra vonatkozó megállapítások tehát egy kedvezőtlen öszszetételű és nem elég széles erdősávra vonatkoznak. Az ilyen körülmények között kimutatott határozott hullámzáscsillapítás ezért meggyőzően bizonyítja azt, hogy megfelelő összetételű és szélességű erdősáv igen nagy jelentőségű az árvédelmi töltések védőképességének fokozása szempontjából. Ahol kitermelték azokat, az árvédekezés — éppen a hullámverés veszélyei miatt — lényegesen nagyobb erőfeszítéseket és anyagi ráfordításokat igényelt. IRODALOM 1. Muszkalay L.: Л balatoni hullámzás jellemzői. Vízügyi Közleményei;, 1970. 4. füz. 2. Starosolszky, Ö.: Vízépítési hidraulika, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970. 563. old. W ind Generated Waves in the Inundated Flood lied oí tlie Tisza Hiver By Horcher, F., Civ. Engr. During the 1970 flood on the Tisza River, wind velocities and wave heights were measured between Biver Stations 405 and 410 km, where the width of the flood bed increases to round 5 km around the village Abádszalók (Figs. 1, 2 and 3). The wave heights were measured both before ( Fig. 4) and behind the protective forest belt. The pairs of wind velocity — wave height data observed on the open water surface were used in deriving Eqs. (1) and (2), which were found to be identical with Eq. (3) determined for Lake Balaton in 1970, the agreement corresponding to a 5% risk (Figs. S and 6). On the strength of this recognition the latter expression — derived from long observation records — is suggested for use in practical wave problems related to wide flood beds. For describing the attenuating effect of the protective forest belt, the pairs of wave height data observed before and behind the forest belt were used in deriving Eq. (4), illustrated in Fig. 7. Assuming the wave energy to be proportionate to the square of wave iieight, the proportion of wave energy dissipated by the forest belt is plotted against the height of the entering wave in Fig. 8. The resulting energy loss may attain as much as 75% of the entering energy. * * *