Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
446 Horcher Ferenc tartozó Я.-erdőbőI kilépő — hullámmagasságokat, továbbá a belépő, illetve a kilépő Щ, illetőleg Щ hullámenergiával arányos mennyiségeket, majd az erdősáv hullámenergia-elnyelésére jellemző Hl-Hl a =-—— Hl viszonyszámokat. Ezek a H t belépő hullámmagasság függvényében felrakva a 8. ábrán látható görbét adják. 8. ábra. Az erdősáv hullámener g ia-elnyelése Fig. 8. Absorption of wave energy by the protective forest belt, a = wave height at entrance, b = absorbed ratio of entering wave energy Abb. 8. Verzehrung der Wellenenergie durch den Forstgürtel. a = eintretende Wellenhöhe, b = verzehrter Anteil der eintretenden Wellenenergie 3. Az eredmények értékelése Az árvíz idején az abádszalóki öblözetben végzett megfigyelések eredményeként meg lehet állapítani azt, hogy a vizsgált térségben 3 m körüli vízmélység és közepesen 4 km hajtási hossz mellett a partvonalra közelítően merőleges szél hatására keletkező hullámzás — legalábbis a megfigyelt tartományban — a Balatonon észlelt hullámzáshoz hasonlítható. Azt ugyanis, hogy megállapított összefüggés gyakorlatilag azonosnak tekinthető a Balatonra érvényes (3) összefüggéssel, egyértelműen mutatja az 5. ábra. A Balatonra érvényes (3) görbe a Tisza árterére megállapított összefüggések 5% kockázatú tartományába esik. Ugyanakkor azonban nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a két szélsebességhullámmagasság összefüggést eltérő módon meghatározott hullámmagasság-értékekből vezették le. A Balatonra megállapított (3) összefüggésben ugyanis a hullámmagasságot 100 egymást követő hullám magasságának négyzetes közepével vették figyelembe, a Tisza árterén viszont 10 egymást követő hullám közül a legnagyobb magasságút hozták kapcsolatba a szélsebességgel. Emiatt a két összefüggés összehasonlításával kapcsolatos megállapítások megbízhatósága egyszerű eszközökkel nem jellemezhető. Emellett azonban bizonyos, hogy a Tiszán alkalmazott módszer nagyobb hulámmagasság-értékekre vezet, mint a másik, s ezért azonos hullámmagasságmérési módszer alkalmazása esetén a két görbe még közelebb kerülne egymáshoz> sőt esetleg a tiszai görbe a balatoni görbe alá is kerülne, vagyis annál kisebb hullámmagasságokra vezetne. Ez annál is inkább elfogadható, mert à Balatonénál is nagyobb hullámzás keletkezését a Tisza árterén semmi sem indokolja.
