Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

3. füzet - Ligeti László: Keszthely és a Balaton

Ligeti L.: Keszthely és a Balaton 427 standes und mit der breiten flachen Wasserzone des Südufers recht günstig der Verbreitung des Verschilfens sind. Zur Bekämpfung schlägt der Verfasser die Aufladung der flachen Zone und den Ausbau der Ufersicherung vor. Kapitel 5 gibt den Vorschlag des Verfassers bezüglich der Bekämpfung der Sohlenaufladung der Bucht von Keszthely bekannt

; Die Sedimentbewegung sollte gemäss den Prinzipien der Flussregulierung durch die Energie der Wasserbewegung so beeinfliisst werden, dass die durch Wehre beschleunigte Wasserbewegung den Schwebstoff aus der Bucht ausspülen kann. Hierzu — die Mündung des Flusses Zala sollte in die Bucht von Szigliget übersetzt werden, wo ein grösserer Teil des Wassers durch den Nordwestwind schon nach Osten getrieben wird (Abb. 1 — 4), — das Flussbetl sollte bei der Nase von Győrök, bei dem Eingang in die Bucht verengt werden, so dass die Strömungen und Ausschwenkungen die Ein- und Ausströmung beschleunigen ( Abb. 7, 8 und 9), — die Ufern der Bucht sollten ausgebaut und in ihrem Vorraum der Schilf entfernt werden, so dass das einströmende Wasser die Ufern durchspülen und bei der Rückströmung den Schwebstoff aus der Bucht entsaugen kann, — es wäre zweckmässig eine Stossnase unter der Stadt Keszthely gegenüber der Verengung auszubilden, welche das einströmende Wasser in gewissen Fällen in zwei Richtungen triebe. * * * VITA SZAPPANOS ZOLTÁN HOZZÁSZÓLÁSA Ligeti László: Keszthely és a Balaton c. tanulmányához (Megjelent a Vízügyi Közlemények 1974/3. füzetében) A Balaton feliszapolódása intenzíven foglalkoztatja a közvéleményt. A Keszthelyi-öbölre vonatkozóan különösen indokolta kérdéssel foglalkozni, mivel köztudomású, hogy itt a hordaléklerakódás átlagos értéke eléri, sőt meghaladhatja az évi 1 mm-t. Ez a Balaton egész mederfeliiletére vonatkoztatva — a mai ismereteink, ill. az eddigi kutatási eredmények alapján — átlag 0,45 mm évenkénti értéknek, több mint kétszeresét teszi ki. Éppen ezért az Országos Vízügyi Hivatal (OVH), ill. a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) kiemelt feladatként foglalkozik a Balaton és a Keszthelyi-öböl feliszapolódásának kérdésével. Általában logikusnak és megalapozottnak fogadható el a különböző erősségű és irányú szelek hatására a Balaton medrében keletkező áramlások ill. a vízlengések törvényszerűsége. Ez lényegében összhangban van az eddig végzett kutatások eredményeivel. A Balaton medrében lejátszódó hordalékképződési, áramlási és feliszapolódási folyamatok azonban rendkívül sokrétűek és bonyolultak, az ide vonatkozó tudományos kutatások sem tekinthetők befejezettnek. A VITUKI folyamatosan végzi a Balaton feliszapolódásával kapcsolatos vizsgálatokat. A Keszthelyi-öböl feliszapolódásának, ill. ennek kapcsán a Balaton DNY-i felének áramlástani vizsgálatait — modellkísérlet alapján — a VITUKI 1974-ben fejezi be. Ebben javaslatot kell készítenie a célszerű és gazdaságos beavatkozás lehetőségeire. Az 1969-ben beindított kutatási feladatra az OVH összesen 7,2 millió Ft-ot fordít. Folyó évben ugyancsak a VITUKI vállalkozásában 5 millió Ft költséggel megindult a Balaton újabb felmérése és a vízrajzi atlasz elkészítése. Ezt a feladatot 1976-ban fejezik be. A feliszapolódásra, mederváltozásokra, az áramlási viszonyokra, a növényzet terjedésére és a partvonal változásaira a folyamatban levő kutatások eredményei alapján lehet olyan további megbízható eredményekhez jutni, melyek a célszerű és gazdaságos vízügyi műszaki beavatkozás kérdésében a'megalapozott döntést lehetővé teszik. Megfelelő eredmény esetén már a következő ötéves tervidőszakban sor kerülhet bizonyos vízügyi munkák megindítására.