Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

1. füzet - Kovács György: A felszíni lefolyás általános vizsgálata és az árvizek előrejelzése

A felszíni lefolyás vizsgálata 35 bekövetkező tározódás). Ez csupán arra elégséges, hogy a csapadékeloszlás időben és hely szerint adódó egyenlőtlenségeit kiegyenlítse és egy simított vízhozamsort alakítson ki. A késleltetés azonban, amit ez a tározódás okoz, viszonylag kicsiny, a tározóterek hamar feltöltődnek, és kiürülésük folyamata is gyors. Ezért a felszíni lefolyás vízhozamsorának alapértéke (a hullám emelkedésének és süllyedésének szélső pontjai közötti időkülönbség), alig hosszabb, mint a csapadék időtartama. Ha csak felszíni lefolyás létezne, a legtöbb folyó a csapadékos periódusok közötti időszakban kiszáradna. A csapadék előbb említett harmadik része azonban beszivárog a talajba, tározódik ott, lassan mozog a megcsapolási pontok felé, ahol újra csatlakozik a felszíni vizek hálózatához. (Természetesen jelentős ennek a beszivárgó mennyiségnek a vesztesége az előbb vázolt folyamat során, amit a háromfázisú zóna vízvisszatartó képessége és az evapotranspiráció okoz.) A víztartó rétegek tározóképessége nagy, a szivárgás sebessége pedig a felszíni lefolyáshoz viszonyítva nagyon kicsiny. Ezért a felszín alatti lefolyás jelentősen késleltetett, vízhozamsorának alaphossza nagy és így a talajvíztározók csaknem egyenletes, állandó hozamot biztosítanak a folyóban, bár kétségtelen, hogy ez a vízhozam az árvízi hozamokhoz viszonyítva legtöbbször elenyészően kicsiny. A vízhozamnak ezt a talajvízből táplálkozó hányadát nevezzük alaphozamnak, amely a folyóban csaknem mindig biztosított a különféle vízhasználók számára, ezért a vízkészletgazdálkodási tervek számára ez a legfontosabb hidrológiai paraméterek egyike. a) Az alaphozam várható értékének előrebecslése Mind a felszíni lefolyás, mind az alaphozam vízhozamsorának (legalábbis a két görbe leszálló szakaszának) alakulása lényegében azonos folyamat mint a vízkivétel süllyedő szintű tározóból, így az alapvízhozam időbeli változásának matematikai megfogalmazását exponenciális görbével közelíthetjük meg (lásd 19. egyenletet). t t 13. ábra. Az alapvízhozam és a felszíni lefolyás szétválasztásának elvi vázlata Fig. 13. Definition sketch for identifying base flow and surface runoff. 1 = base flow, 2 = surface runoff Fig. 13. Schéma de principe pour séparer le débit d'étiage et leruissellement de surface. 1 = débit d'étiage; 2 = ruisselement de surface 3