Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
1. füzet - Kovács György: A felszíni lefolyás általános vizsgálata és az árvizek előrejelzése
36 Dr. Kovács György A talajvíz szinljevelj azonos folyami vizálláshoz Jartozo vízhozam , . Za vartalan aiapvlzhozam (4) A parti fáv tározó és tàplalo I hatása (?) ТТ гт-h^. i I Összetett aiapvlzhozam (ő) Ennek az összefüggésnek használatakor a vízhozamsor emelkedő ágát elhanyagoljuk, feltételezve, hogy a csúcs kialakulása előtti szakasz a teljes alaphosszhoz viszonyítva jelentéktelen. Másik közelítést is kell tennünk, mivel az alaphozam csúcsértéke nem észlelhető mennyiség. Az ugyanis még a felszíni lefolyás befejezte előtt alakul ki és így ebben az időpontban mérni csak a két hozam együttes összegét tudjuk. Q 0kezdőértéket ezért becsülnünk kell a folyó teljes vízhozamsorának két részre bontásával. Általánosan használt módja az említett közelítésnek az, hogy vagy egyenes vonallal összekötjük a vízhozamsornak az árhullámot megelőző és követő kisvízhozamú szakaszait ( 13ja ábra), vagy feltételezzük, az alaphozam növekedését az árvíz folyamán, oly módon, hogy csúcsát közelítően a csapadék befejeződésének időpontjában érje el, és ezután értéke fokozatosan csökkenjen (13/b ábra). Figyelembe véve azonban például a jelentősen ingadozó szintű folyószakaszok mentén bekövetkező partszegélyi tározódást, könnyen beláthatjuk, hogy a tényleges folyamat lényegesen összetettebb, semhogy ilyen egyszerű közelítéssel leírható legyen. Olyan szakaszokon például, ahol a folyó vízállása a talajvíztükör fölé emelkedik, a beszivárgás teljesen megszűnik. Ezt az állapotot olyan időszak követi, amikor a felszíni lefolyás egy része a parti rétegekben tározódik, így olyan összetevő adódik az egymásrahatásból, amely csökkenti a felszíni lefolyást, ahelyett, hogy növelné azt (negatív alaphozam). Az alaphozam újra pozitív értékű lesz (és viszonylag nagy érték), akkor, amikor a folyó szintje újra a talajvíztükör alá süllyed és megkezdődik a part közeli rétegekben tárolt készletek leürülése. Ezt követi utolsó szakaszként a most már állandó jellegű talaj vízáramlás kialakulása, amely a csapadéknak a talajvízgyűjtőn tárolt hányadát szállítja a folyóhoz, és amely az alaphozam lassú (esetleg exponenciális összefüggéssel leírható) változásával jellemezhető (14. ábra). Ha lenne olyan folyó, amelynek tel14. ábra. A partmenti tározódás alapvízhozamra gyakorolt hatásának ábrázolása Fig. 14. Representation of the effect of storage in the riparian strip on the base flow. 1 = rainfall, 2 = surface runoff, 3 = streamflow pertaining to river stage coinciding with the groundwater table, 4 = undisturbed base flow, 5 = storage and feeding effect of the riparian strip, 6 = combined base flow, 7 = combined streamflow record Fig. 14. Représentation de l'effet de l'emmagasinement dans les berges sur le débit de base. 1 = précipitation; 2 = ruissellement de surface; 3 = débit appartenant au niveau d'eau de rivière analogue avec le niveau de la nappe phréatique; 4 = débit d'étiage non modifié; 5 = effet de l'emmagasinement et du renouvellement d'eau de la bande de terrain le long des rives; в = débit d'étiage composé; 7 = série de débits composée
