Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Könyvismertetés 337 Az ármcnlesítési fejezetrész a hazai ármentesítés feladataival és módszereivel, az árvízvédelmi gátakkal és építési követelményeivel, valamint magával az árvédekezéssel foglalkozik. A folyószabályozási rész a szabályozási módszereket (a mederszabályozást és a folyócsatornázást), a szabályozási művek elemeit, építési anyagait, valamint a fejlesztés feladatait tárgyalja. Ez utóbbi rész csatlakozik a könyv VII. fejezetéhez, a vízépítési kő- és rőzsemunkákhoz. A síkvidéki vízrendezés a felszíni víz keletkezési és levezetési folyamatait, a belvízmentesítést és a belvízrendszereket, a dombvidéki vízrendezés pedig a területi (lecsapolás) és a vonalmenti (patakszabályozás, vízmosáskötés) rendezés elemeit és módszereit ismerteti. A mezőgazdasági vízhasznosítás az öntözés csatorna- és csőhálózat rendszereit, a halastavakat és tározókat, a vízerő-hasznosítás tárgykör pedig a vízerőművek szerepét, építésük állalános szempontjait, a tározós és folyami erőműveket, valamint a szivattyús energiatározókat mutatja be. Ez a rész a IX. fejezet 5. részében egészül ki. A vízellátással és csatornázással foglalkozó részek a vízműveket és létesítményeiket, a hévízellátást, a csatornarendszereket, a szennyvízátemelőket, a szennyvíztisztítást foglalják össze. Ezekhez pedig a IX. fejezet 7 — 9. része csatlakozik. A II. fejezet a vízügyi létesítmények építésének általános szempontjait (Bognár Győző) foglalja össze teljesen hézagpótló jelleggel. A vízépítés sajátosságait, a vízi munkák különleges környezetét, a különleges szempontokat (idényjclíeg, építés alatti funkció biztosítása, munkamegszakítások), valamint a fázisokat feltáró rész tulajdonképpen a kiadvány szükségességét húzza alá. A III. fejezet, a vízi építkezések szervezése (Szentandrási Gyula), az általános irányelvekben sok értékes útmutatót ad az építésvezetők részére. Külön tárgyalja a földmunkák, a kőmunkák, az alapozások, a vasalás, az előregyártott létesítmények, a műtárgyak szervezési sajátosságait. Felhívja a figyelmet a vonatkozó Építőipari Költségszámítási Normák és Építés- és Szerelőipari Kivitelezési Szabályzat előírásaira, és nagyon értékes összefoglalója a szervezési útmutatóknak. A II. és III. fejezettel kapcsolatban csak egy bírálat hangozhat el: a szerzők ábrákkal és képekkel jobban szemléltethették volna a mondanivalójukat. A IV., a vízi építkezések végrehajtásának hidrológiai és hidraulikai alapjai (Starosolszky Ödön) fejezete az ismereteket kívánja az olvasóban felfrissíteni. Foglalkozik az építkezéseket befolyásoló főbb meteorológiai és hidrológiai tényezőkkel, mérésükkel, illetve a tényezők magyarországi jellemzésével. Az utóbbi részben közreadott nagyszámú ábraanyag jelentős segítséget ad a vízépítéssel foglalkozók tájékoztatására. A hidraulika fejezetben áttekintést ad, főként képletek felvillantásával, az álló és mozgó folyadékok törvényszerűségeiről, beleértve a talajvízmozgást is, valamint a csövekben és csatornákban való vízmozgást. Az építkezések gazdaságos végrehajtását elősegítő modellkísérletekre is felhívja a figyelmet. Ezt a fejezetet jól egészítette volna ki egy olyan átfogó kép, amely a hidrológiai-hidraulikai számítások és az építkezés vezetése közötti fontos kapcsolatokat is feltárja. Az V. fejezet, a vízi építkezések gépesítése címen (Stimm Miklós), legnagyobbrészt a különféle gépekkel foglalkozik. így tárgyalja a földmunka, a betonozás, rakodás, emelés, anyagmozgatás, víztelenítés, alapozás, kőmunkák és szállítások gépeit, valamint külön az úszó munkagépeket. A közreadott számos táblázat hasznos adatokat tartalmaz a gépek megválasztásához. Igényelhető lelt volna a komplex gépesítéssel és a gépláncok tervezésével foglalkozó általános rész, amely jól egészítette volna ki a fejezet hasznos adatait, és az egyes műveletek gazdasági elemzése, melyek alapot adtak volna a gépek és műveletek leghelyesebb kiválasztására és alkalmazására. A könyv II. kötetének első, az egész mű VI., vízépítési földmunkák fejezetének első része a földművekkel kapcsolatos anyagvizsgálatok (Papfalvy Ferenc) részével kezdődik. A munkahelyi laboratórium, a talaj vizsgálati módszerek, kiemelve a tömörség ellenőrzését, a fejezetrész fő témái. A töltések és földgátak építése rész (

Ihrig Dénes) a vízépítési földgátak osztályozásával, majd az árvédelmi, a völgyzáró-, a síkvidéki tározógátak, a magasvezetésű öntözőcsatorna-töltések építésének előkészítésével, végrehajtásával és ellenőrzésével foglalkozik, rámutatva a fontosabb műveletekre. A nyílt csatornák építésénél (llernády Alajos) az előkészítő munkákat, a föld fejtését és szállítását, a technológiai követelményeket, a fenntartást és a műtárgyakhoz való csatlakozást tárgyalja. A hidromechanizáció tárgykör (Balassa Miklós) ennek a hagyományos vízépítési technológiának a legfontosabb 12 Vízügyi Közlemények