Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

338 Starosolszky ö. (szerk.): Vízépítés I. és II. sajátságait: az anyagtermelést, a zagyelőállítást, a zagyszivattyúzást, szállítást, beépítést mutatja be, majd a víz alóli kotrási munkákat, mely szerencsésen egészíti ki a fejezetet. Л VII. fejezet a vízépítési kő- és rőzsemunkákat (Szőmji István) foglalta össze, foglalkozva a kőanyaggal, a szállítással, az építéssel, minőségi követelményekkel, a rőzseművek anyagával és építésével. Л fejezet szerzője azt a különleges vízépítési területet, amely a korszerű technológiák korában ma is élő építési munka, hosszú idő óta először fogalmazta meg ilyen átfogóan és szemléletesen. Л VIII. fejezet a feladat különlegességének megfelelően viszonylag nagy terjedelemben ad teljes képet a víztelenítés (Kovács Géza) módjairól (nyílt víztartás, talajvízszint-süllyesztés), berendezéseiről, a tervezési és üzemi feladatairól. Ez az a terület, ahol az építési gyakorlatban legkönnyebb hibát elkövetni, és ezért különösen örvendetes a részletes tárgyalás. Л könyv leghosszabb fejezete а IX., mely a vízépítési betonmunkákat tárgyalja. Az anyagvizsgálatok fejezetrész (Kránicz László) a mintavételeket és a roncsolásmentes módszereket mutatja be. Az utóbbival, mint kevésbé elterjedttel, bővebben foglalkozik. A hagyományos módszerek tárgyalása azonban kissé tágabb teret kaphatott volna. Az előregyáriás fejezetrész a vízépítés iparosításának egyik fontos feltételét ismerteti. A következő a kismütárgyak építését tárgyaló fejezetrész (Perémji Károly) az előregyártás feltételeit, az elemeket, az üzem elrendezését, a munkafolyamatokat és a gazdaságosságot mutatja be elsősorban öntözési műtárgyakon. Meg kell jegyezni, hogy szívesen láttunk volna több vízellátási-csatornázási példát is. A kismütárgyak területén is főként öntözési típusokkal foglalkozik, ismertetve a főbb típusokat, valamint a kismütárgyak építését és fenntartását. A szivattyútelepek fejezetrész (Markó Elek) az osztályozás után a szivattyútelepek fő részeit, az építési anyagokat, a munkarészeket mutatja be, sőt az üzemre és fenntartásra is utal. A betongátak fejezetrész (Bognár Győző) a kis és nagy gátakat és ezen belül elsősorban a i'olyami vízlépcsők és a nagy völgyzárógátak, valamint a vízmosáskötő gátak péítését ismerteti, a kérdés hazai jelentőségének megfelelően azonban szűk terjedelemmel. A következő rész a partfalakat és építésüket (.Jolánkai Gyula) mutatja be bőséges ábraanyaggal. A víztornyok és víztároló medencék részben (Szinai Miklós) kifogásolható a víztornyoknak a víztároló medencék rovására való bőséges tárgyalása és ebben a fejezetrészben az anyagszerkezetekkel is többet kellett volna foglalkozni. A beton víztorony építés területén főként a csúszózsalus és a kehelyemeléses technológiát mutatja be. A csővezetékek és zárt csatornák építését tárgyaló rész (Horváth István) mintaszerű a fejezetben. A csövek anyagát, az előkészítő munkákat, a nyomócsövek és csatornák újabb építési technológiáit megfelelő részletességgel és szemléletességgel mutatja be. A víztisztítás és szennyvíztisztítás műtárgyai fejezetrész (Valló Sándor) az 1.8. fejezetrész folytatása. Számos tisztító műtárgyat és technológiát ismertet, de viszonylag kevés tényleges építési ismeretet ad, pedig ez a terület is igényli az újabb építési eljárásokat. А X. fejezet, a szigetelések és burkolatok fejezete (Ivicsics Ferenc) teljes képet igyekszik adni a különféle burkolatokról, valamint szigetelési eljárásokról. A táblázatokkal megfelelően ellátott anyag jól használható. А XI. fejezet a kutak — mint alapvető vízépítési művek — létesítését (Hiesz Dénes) kellő részletességgel és alapossággal tárgyalja; osztályozza a kutakat, építésüket részletezi (tervezés, fúrás, rétegvizsgálat, kútkiképzés). A gyakorlati részletekben bővelkedő fejezet jól betölti feladatát. А XII. fejezet, vízépítési szerkezetek beépítése és szerelése keretében az egyes részek a vízépítési acélszerkezeteket (Merényi Miklós), gépészeti berendezéseket (Ziegler Károlyj és a villamos szerelést (Horváth Sándor) oly mélységig ismerteti, amely lehetővé teszi, hogy a vízépítési képzettségű szakember az igényekkel tisztában legyen, és az említett berendezések építését irányítani tudja. A zsilipek, mozgógátak, valamint mozgató berendezéseik leírása különösen korszerű. A gépészeti berendezések fejezetrész jól rámutat az építési problémákra. A villamos szerelő rész egyaránt tárgyalja a nagy- és kisfeszültségű részleteket. А XIII. fejezet a fenntartás építési feladatait (Dávid László) átfogóan igyekszik áttekinteni. A vízgazdálkodás területén is különösképpen fontos és talán érdemének nem is megfelelően kezelt területekről — mind a vonalas, mind a helyi műtárgyakra vonatkoztatva — jó képet ad. Ki kell emelni a korszerű statisztikai elemzésekre