Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A CSEPEGTETŐ ÖNTÖZÉS DR. BALOGH JÁNOSDR. TÓTH GÉZA

1 Az elmúlt évek során az öntözési technika sajátos új módjaként vált ismeretessé és terjedt el több országban (pl. Olaszországban, Izraelben, Ausztráliában, újabban az USA-ban, Japánban, Hollandiában és Dániában) a csepegtető (cseppenkénti, kortyonkénti) öntözés.

2 1. A csepegtető öntözés kialakulása A csepegtető öntözés sajátossága, hogy a növények részére szükséges vizet nem időközönként, nagyobb vízmennyiséggel, hanem folyamatosan kis vízmennyiséggel adják ki. A vízszállító-hálózat ennek érdekében általában kis átmérőjű műanyag csövekből áll, melyeket leginkább a terepre, esetleg kis mélységben a terepszint alá helyeznek. A csövek általában állandóan a helyszínen maradnak, de megoldható az időszakonkénti áttelepítésük is. A csepegtető öntözés hazai alkalmazási lehetőségeinek felmérésére — az illetékes főhatóságok támogatásával — az elmúlt két év során mind a vízgazdálkodás, mind a mezőgazdaság területén vizsgálatok indultak meg. Indokoltnak látszik ezért az új öntözési módszer kialakulását és néhány jellegzetességét ismertetni. a) A csepegtető öntözés és helye az öntöző gazdálkodásban Az öntözés eddigi módszerei, eljárásai és berendezései — kevés kivétellel — az időszakonkénti, természetes csapadékok hatását utánozzák. Esetenként telítik vízzel a talajt, majd a talajban tartalékolt hasznos víztartalmat a növények fokozatosan használják fel. A századfordulóig csupán néhány olyan típusú öntözés volt ismeretes, amely a talaj hasznos nedvességtartalmát a növény számára állandóan az optimális szinten tartja. Ezek közül főként — az alig elterjedt — altalajöntözéseken kívül a rizsöntözést emelhetjük ki, ami egészen különleges eset, mert az optimum a teljes telítettség. E szempontok szerint rendszerezve az öntözés lehetséges típusait, megkülönböztethetünk : — A talajt térben összefüggően, de időben szakaszosan nedvesítő öntözéseket (árasztó, csörgedeztető, valamint esőztető öntözések). — A talajt térben és időben egyaránt szakaszosan nedvesítő öntözéseket (felületi áztató — barázdás, csöves stb. — s az időszakos vízadagoláséi alagcsöves altalajöntözések). — A talajt térben és időben egyaránt összefüggően nedvesítő öntözéseket (rizsöntözés, talalvízszint-emeléssel végzett és az alagcsöves altalajöntözések közül az állandó üzemű módszerek). — A talajt térben szakaszosan, de időben összefüggően nedvesítő öntözéseket. Az utóbbi csoportba sorolható csepegtető öntözések lényegében a műanyagok tömeges előállításával váltak lehetővé, bár lényeges alkalmazási elvét már 19251 Dr. Balogh János, mgazd. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. főmunkatársa, dr. Tóth Géza, mgazd. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. munkatársa (Budapest). 2 L. Vízügyi Közlemények 1'.173/3. füzetében.