Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
320 Balogh J.—Tóth G. ben ismertette a szovjet Kornief és 1931-ben a francia Bordas. E kutatók mindegyike azonban mint a csöves altalajöntözés egyik lehetőségét írta le. A modern megoldások közül az első Celestre nevéhez fűződik, aki 1951-ben a római Olympiai Stadion sportpályáinak gyeptakarója számára oldotta meg a talaj állandó optimális nedvességi szinten tartását. Ezt a berendezést szabadalmaztatta is. Két évre rá Blass jelent be Angliában szabadalmat spirális kapillárisokkal való csepegtetésre. A kutatások és a gyakorlati megvalósítások eredményeként már régebben néhány angol cég (Cameron, Wright-Rain stb.) foglalkozni kezdett a szükséges csövek és szerelvények forgalomba hozatalával. Magának az új típusú öntözésnek az első rendszerezője a talajfelszín alatti és felületi vízelosztás különböző módszereinek, eljárásainak berendezésekké való formálója, és magának a ,,csepegtető öntözés" (irrigazione á goccia) elnevezésnek az alkotója Celestre volt (1960). Blassnak Angliából Izraelbe történt átköltözése után, az új öntözés berendezéseit gyorsan fejlesztették, amelyek jelentős mértékben elterjedtek. A csepegtető öntözéssel kapcsolatos közleményekben egyre több olyan adat került nyilvánosságra, melyek a sivatagi környezetben, mostoha viszonyok között nagy terméseket, és igen jó hatásfok-növekedést mutattak. Különösen eredményes izraeli alkalmazások hívták fel a világ más tájain is a figyelmet az öntözésnek erre az új válfajára, és megkezdődött a különböző csepegtető öntözőberendezések és alkalmazási lehetőségeik kutatása, tervezése és megvalósítása. Elsősorban Ausztrália és az Egyesült Államok csepegtető berendezéseket gyártani és forgalmazni kezdő vállalatai említhetők meg, de az utóbbi években Japán, Hollandia és Dánia is az alkalmazók közé került. (Utóbbi országokban főként az üveg vagy fólia alatti termesztésben.) Érdemes néhány gyártó és forgalmazó céget is megnevezni azért, hogy az új típusú öntözések berendezései gyártására és forgalomba hozatalára ilyen gyorsan ráálló tőkés vállalatok számával is érzékeltessük az újdonságban rejlő lehetőségeket. Ausztrália: Triklon, Nagy-Britannia: Cameron, Wright Rain, Dánia: Volmatic, Izrael: Maan, Olaszország : Marzano, Sirer, Egyesült Államok: Watersaver, Borg War, Int. Paner Corp., Salco, Brand. A csepegtető öntözés berendezéseinek és alkalmazásának ily gyors, világméretű térhódítása azokkal az előnyökkel magyarázható, melyekkel a hagyományos, időszakonkénti és térben összefüggő öntözésekkel szemben rendelkezik. b) A csepegtető öntözés előnye, hátrányai és jövője A csepegtető öntözés alkalmazása számos előnnyel járhat: — Lehetővé teszi a talaj nedvességtartalmának állandóan optimális szinten való tartását, ellentétben a hagyományos öntözésekkel, melyeknél a talaj nedvességtartalma a túltelítettség és a holtvíztartalomhoz közeli értékek között változik. — Az állandó optimális talajnedvesség-tartalom az öntözéssel termeszthető növények nagy részénél — különösen gyümölcsös és szőlő esetében — a termés mennyiségét és minőségét jelentősen javítja. — A talaj felülete a kultúrnövények sorai között szárazon marad, ami csökkenti a gyomosodást és egyben megkönnyíti az ápolást, és a termésbetakarítást. — Az öntözéshez szükséges emberi munka is a minimálisra csökken, mivel az csak az öntözésbeindításból és -leállításból áll. — A vízhasználat rendkívül takarékos, mivel a talaj felületének csupán kis hányada lesz nedves, így a párolgási veszteségek jelentős része kiküszöbölődik. — Sós talajon az állandó nedvességszinten tartott talajtest perifériáira tömörül a talaj sótartalma, s így a növény gyökérzete el tudja viselni az egyébként nagyobb koncentrációkat is. — Sovány vagy növényi tápanyagokban szegény talajokon igen könnyen megoldható a műtrágya oldatoknak az öntözővízzel együttes adagolása. — Az állandó vagy rövid időközökben alkalmazott kis vízadagok eredményeként az öntözendő területre kiadandó fajlagos vízhozamok rendkívül kicsik is lehetnek. — Az öntözővíznek az öntözött területre való szállításakor és szétosztásakor minimális nyomásra, illetőleg magasságkülönbségre van szükség, ezért a berendezések üzeme olcsó.
