Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
2. füzet - Barna Aladár-Danicska Lajos-Nagy László: A Gabcsikovo-nagymarosi vízlépcső hatása az európai víziútrendszerre
A Gabcsikovo—nagymarosi vízlépcső 287 hatunk, amelynek jelenlegi kihasználását a hajóforgalom növelése javítja, később pedig a kikötő fejlesztésével további fejlődés alapja lehet. Erre vonatkozóan számszerű becslés nem áll rendelkezésre, jelentőségét kiemeli azonban az, hogy számottevő olyan tengerentúli áru terelhető belvízi útra, amely a Fekete- vagy az Északi-tengeri kikötőkből eddig vasúti átrakodással kerülhetett a kontinens belsejébe. 2. A Dunának, mint a világ „legnemzetközibb" vízi útjának a jelentőségét növeli az, hogy mint gerincre jelépülhet az európai kontinens egységes vízi közlekedési rendszere. Legjelentősebbek ezek között azok a tervezett vízi utak, amelyek a Baltiés Földközi-tenger irányában kötik össze a Duna és Rajna térségét. Ezek között a Duna —Elba—Odera-csatornát és a Rhone összeköttetését — a Saonon át — a Rajnával nemzetközi jelentőségű létesítményként kell kiemelni. E nemzetközi víziút-fejlesztési célkitűzések mellett az egyes országok nemzeti vízi útjai kiépítésének is van nemzetközi jelentősége. Ezek között európai jelentőségű a Tisza csatornázása és a Duna-Tisza-csatorna. Ez a vízi közlekedési útvonal az országon belül összeköti a Duna és a Tisza víziút-rendszerét és e mellett lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió délnyugati ipari agglomeráció és Délkelet-, Közép- és Nyugat-Európa között közvetlen vízi összeköttetésben alakuljon ki. A nemzetközi méretekben kibontakozó integráció és kooperáció következtében az áruszállítások volumene erőteljesen növekedik és a szállítási teljesítmények megsokszorozódását eredményezi. Ez a körülmény a figyelmet ismét a kedvező tulajdonságokkal rendelkező vízi szállításokra irányította. Ezt a tendenciát tükrözik egyfelől az áruszállítások volumenének növekedése az európai vízi utakon (a Dunán pl. az 1960—71. évek közötti időszakban a szállított áruk volumene több mint kétszeresére nőtt és meghaladta az évi 55 millió tonnát), másfelől a hajózás további fejlődésének megalapozása érdekében a nagy nemzetközi vízi utakon végrehajtott és folyamatban levő beruházások. A víziút-fejlesztési munkálatok közül nemzetközi hatásait tekintve egyik legjelentősebb a Duna—Majna—Rajna-csatorna megépítése, mely a Duna és a Rajna vízrendszereinek összekötésével közvetlen vízi úton teremt kapcsolatot Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa legfontosabb ipari területei között. Az így kialakuló rendszer vízi úton kapcsolja össze az Északi- és Fekete-tengert Európa középső részeivel, gerincévé válik az egységes európai víziút-hálózatnak és lehetővé teszi további összeköttetések kialakítását (Duna —Odera—Elba, Duna-Tisza-csatorna stb.). A kialakuló víziút-rendszer hatékony működésének alapfeltétele, hogy a vízi utak egységes műszaki paraméterek és üzemi előírások szerint épüljenek ki, hogy ezáltal lehetőség nyíljon az egységesen kialakított géphajó- és uszálytípusok zavartalan közlekedésére. A hajóút megjelelő paraméterei ezen a szakaszon a Gabcsikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer kiépítésével valósíthatók meg. A Vízlépcsőrendszer megvalósítása nyomán megjavuló hajóút paraméterek — a Vaskapu Vízlépcsőhöz hasonlóan — nagy jelentőségűek a nemzetközi hajózás számára. A nemzetközi hajózás számára jelentkező legfőbb előnyök a következőkben foglalhatók össze :
