Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Barna Aladár-Danicska Lajos-Nagy László: A Gabcsikovo-nagymarosi vízlépcső hatása az európai víziútrendszerre

A G A Ii CSIK OVO - Л A Gl M A R О S

I VÍZLÉPCSŐRENDS Z E R II ATÄ S А AZ EURÓPAI VÍZIŰTREIVDSZERRE

1 BARNA ALADÁR, DR. DANICSKA LAJOS, DR. NAGY LÁSZLÓ

2 A második világháborút követő tudományos-technikai forradalom következtében a gazdasági növekedés üteme felgyorsult és rendkívüli mértékben tovább bővült a nemzetközi munkamegosztás. A nemzetközi méretekben kibontakozó integráció és ezzel összefüggő kooperáció a gazdasági fejlődés egyik fő jellemvonásává vált. Különösen felgyorsult az ipari termelés növekedése és kibontakozott az iparszerű mezőgazdasági termelés. Mindezek a folyamatok az áruszállítások volumenét, valamint a szállítási távolságokat erőteljesen növelték, és a szállítási teljesítmények megsokszorozódását eredményezték. Ez a közlekedés gyors ütemű fejlesztését vonta maga után és megkívánta annak a szállítási alapelvnek az érvényesítését, hogy az egyes közlekedési ágazatok között a szállítási teljesítmények arányai olyan irányban változzanak, amelyek mellett a közlekedés egésze a szállítási igényeket optimálisan tudja kielégíteni. Ennek eredményeként a figyelem a korábban visszafejlődőnek ítélt vízi közlekedésre irányult. A tervbe vett vasúti és közúti fejlesztések mellett ezért valamennyi viziúttal rendelkező államban új lendületet vett a vízi közlekedés fejlesztése is. Erre utal többek között, hogy pl. a Szovjetunió dunai hajóparkjának 73%át, a Román Szocialista Köztársaság dunai hajóparkjának 53%-át, de a Magyar Népköztársaság dunai hajóparkjának ö4%-át is az 1960-at követő időszakban állította üzembe. (A többi dunai államnál ez a mutató: Bulgária 34%, Jugoszlávia 42%, Csehszlovákia 37%, Ausztria 29%, NSZK 11%.) A vízi közlekedés újabb fejlődési szakaszának megindulását bizonyítja, hogy a második világháborút követően Európában — elsősorban a már amúgy is sűrű közlekedési hálózattal rendelkező Nyugat-Európában és a Szovjetunióban — sok újabb víziutat építettek, jelenleg is többnek az építése van folyamatban és a következő évekre is jelentős fejlesztés áll előkészítés alatt. Ilyenek pl. a belga csatornarendszer IV. EGB osztályúvá történő kiépítése, melynek célja az egész ország három oldalú összekötése a francia és holland víziúthálózattal, valamint a Rajnával; az NSZKban a Neckar kiépítése Stuttgartig, a Mosel és a Rajna csatornázása, illetőleg szabályozása. A szocialista államok közül utalunk a Szovjetunió nagyszabású víziútépítési munkáira, amelynek ütemére jellemző, hogy az ilyen irányú beruházások az utóbbi két ötéves terv között megkétszereződtek. A szállítási igények növekedésén túlmenően a vízi szállítás fejlesztését jelentős gazdasági előnyei is indokolják. Ennek szemléltetésére álljon itt, mint összehasonlító adat, az 1000 t áruszállító kapacitás beruházási igénye? 1 Az OVII 1973-l>:m készült hasonló című tanulmányának ismertetése. 2 Birn'L Aladár, oki. mérnök, az Országos Tervhivatal főmérnöke, ilr. Danicska Lajos, oki. közgazda, az Országos Vízügyi Hivatal műszaki-gazdasági tanácsadója, dr. Nagy László, oki. mérnök, az Országos Vízügyi íliuatal osztályvezetője. '' Deutscher Kanal- und Schiffahrtsverein Rhein

—Main

—Donau 1907. 8 Vízügyi Közlemények