Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Kozák Miklós: Kooperációs vízierőművek és tározók üzemének számítása csúcsterhelések esetén

254 Kozák Miklós Ha naponta két csúcsterhelés jelentkezik (este és reggel), akkor a két vízerőmű üzemben tartása — a térbeli feltételektől függően — ismét új meggondolásokat tehet szükségessé. A továbbiakban megegyezünk a változók jelölésében: az alkalmazott jelöléseket úgy választjuk meg, hogy azokat a programozás során is felhasználhassuk. Előbb részletesebben leírjuk az egyes tározók és folyók jellegét és vízkészletük szabályozásának módját. A TI, T2 és 7\3-as tározókat, egy-egy időben tetszés szerinti változó QlO(t), Q20(t) és Q30(t) vízhozam táplálja. A tározók kezdeti tározási szintje (Z10, Z20 és Z30) és a tározás kezdeti felszíne (F10, F20 és F30) ugyancsak legyenek adottak. Mindhárom tározó egy-egy nyílt meder segítségével (Cl, C2 és C3) egy negyedik (Ti) tározóba juttathatja vizét. E vízkivételi vízhozamok, Ql(t), Q2(t) és Q3(t) legyenek tetszés szerint változtathatók az idő függvényében a medrek felső végénél levő vízhozam-szabályozó gátszerkezettel. A vízhozamok napi középértékét, ill. fogyasztási jelleggörbéjét vízkészlet-gazdálkodási meggondolások alapján határozzuk meg. E szabályozások hatására időben változó, nem permanens áramlás alakul ki a Cl, C2 és C3-as medrekben, melyek vízhozamukat a T4-es tározó felé továbbítják. Mivel a Qi(t) vízhozamok általában időben változó jellegűek, csakis részletes számítással lehet meghatározni a T4-e

s tározó Q=Q(t) vízhozamtáplálását és így felszínének Z—Z(t) időbeli változását. Ez utóbbi érték a tározó vízerőtelepének energaitermelésének számításához szükséges. A T4-e

s tározó kezdeti Z40 vízszintje mindig megegyezik a 3 mederszakasz alsó vízszintjével. így a tározóba jutó Q= Q(t) vízhozamot a 3 meder és a tározó dinamikus kapcsolata szabályozza. A 3 meder is különböző hidraulikai jellemzőkkel (i, k, B, h) rendelkezik. Az egyik alapvető kérdés, hogy a Ql(t), Q2(t) és Q3(t) hatására, a 3 mederben hogyan alakul a vízszint és a vízhozam előrehaladása a T4-e

s tározótér felé. így pl. a T4-e

s tározótér üzeme szempontjából fontos lesz, hogy az egyes mederszakaszok alsó végénél, ahol azok a tározótérbe csatlakoznak, hogyan alakulnak a Qi=Q(t) vízhozam jelleggörbék. A T4-e

s tározónál még azt is feltételezzük, hogy azt egy Q40(t) egyéb, külső vízhozam is táplálja. Ezenkívül e tározóhoz kapcsolódjon egy völgyzárógátas vízerőmű, mely csúcserőműként van üzemben egy időben változó Q=<№) vízhozammal. E vízhozam természetesen időben változó E=E(t) energiaigénytől, továbbá a pillanatnyi hasznos eséstől függ. A hasznos esés viszont az időben igen bonyolult módon változó fel- és alvízszintek különbségéből adódik. Az erőmű alvízcsatornája a Cl-es meder, melyben folyami duzzasztómű hatására Tő-ös medertározás alakul ki.