Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Kozák Miklós: Kooperációs vízierőművek és tározók üzemének számítása csúcsterhelések esetén

Kooperációs vízerőművek 255 A TJ-ös medertározó alsó szelvényében ismét folyami vízerőmű legyen, melyet szintén időben változó E = E(t) energiatermelésre használjunk. E csúcsterhelés hatására a vízerőművet is Q=Qm időben változó vízhozammal tartjuk üzemben. A T,5-ös tározó alatt folyami vízlépcső van duzzasztott mederszakasszal. Tételezzük fel, hogy kezdetben valamennyi mederben Q

0=konstans vízhozammal fokozatosan változó vízmozgási feltételek alakulnak ki. Alapvető vízgazdálkodási kérdés, hogyan alakul a T4-es völgyzárógátas és a Tö-ös folyami vízerőművek elektromos teljesítménye csúcsüzem esetén a vázolt bonyolul üzem hatására? Ugyanis a T4-e

s tározó vízszintje valahogyan változni fog az idő szerint. Ugyanígy változni fog az erőmű alvízszintje is a C4-c

s mederszakaszon. A Tö-ös tározónál hasonló a helyzet, de itt ennek alvízét most nem vizsgáljuk. Az utóbbi időben számtalan tanulmány foglalkozik a tározórendszerek vízkészletének optimális felhasználásával. Számos esetben nem tárgyalják azonban azt az alapvető kérdés, hogy az idő függvényében hogyan transzponálódnak a vízhozamok az egyik rendszerből a másikba; milyen konzekvenciái vannak a csúcsok fáziseltolódásának stb. Pedig e kérdéseknek fontos gazdasági következményei vannak, különösen a választott esetben. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy rövid periódusú (1—2 napi) szabályozások esetén e feladatot megnyugtató módon csakis a nem permanens áramlások elméletének segítségével lehet megoldani. Minden más kísérlet csak közelítés. E tanulmány fő célkitűzése egyrészt az időben változó jelenség főbb paramétereinek számítása az idő függvényében és így a döntéshez szükséges számítások produkálása. Mindezek világosan kiderülnek a számítás végén. A továbbiakban — részletesen leírjuk az egyes részfeladatok számításának matematikai modelljeit, — rögzítjük a kiindulási adatokat (az egyszerűség kedvéért prizmatikus mederrel számolunk), végül — programot írunk a feladal megoldására ALGOL nyelven. 2. Matematikai modellek A számítás matematikai modelljei azoknak a fizikai-matematikai összefüggéseknek a képletei, amelyek az egyes hidraulikai, energetikai és áramlási jelenségek törvényszerűségeit kifejezik. Alapjában a következő matematikai modellekre van szükségünk: 1. a tározókra, 2. a medrekre és 3. a vizerőtelepekre. a) A TI, T2, T3 és T4 tározók matematikai modelljei Tározóknál a számítás egyik feladata, hogy a tározót tápláló és fogyasztó vízhozamok ismeretében pillanatról pillanatra meghatározzuk a tározók Z=Z(t) vízszintjét. A tározók felszínét vízszintesnek tételezzük fel. A számítás DT időciklusonként történik. Legyen: t=t

0+DT, (1) 4