Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
2. füzet - Kovács György: A felszíni lefolyás általános vizsgálata és az árvizek előrejelzése. II. rész
226 Dr. Kovács György 33. úbrci. Elvi vázlat a hidrológiai hullára levonulási sebesség értelmezéséhez Fig. 33. Theoretical diagram for interpreting the travelling velocity of hydrological wave. 1 = Discharge Q ; 2= Time t; 3= Upstream steady discharge; 4 = Downstream steady discharge; 5=Rising branch; 0 = Flood hydrograph in the upstream section; 7 = Flood hydrograph in the downstream section; 8= Falling branch; 9 = Constant travelling time of undeformed wave; 10= Variable travelling time of deformed wave; 11 = Apparent hdyrological travelling time (computed from the difference of peaking times ) Fig. 33. Schéma ele principe pour l'explications de la vitesse du passage d'une onde hydrologique. 1 = Débit Q; 2 = Temps, t; 3 = Débit permanent supérieur ; 4 = Débit permanent inférieur; 5= Bras en crue; в = Onde de crue dans le profil supérieur; 7 = Onde de crue dans le profil inférieur; 8 = Bras en décrue; 0= Temps du passage d'une onde de crue non déformée; 10= Temps de passage d'une onde de crue, déforme; 11= Temps de passage hydrologique apparent (calculé à partir des différences des pointes ) böző ágak befolyása az eredő bullámra az adatok alapján így kimutatható. Az előrejelzéshez azonban a levonulási idő várható értékét megfelelő időelőnnyel kell ismernünk. Fontos ezért az áradó és az apadó ág külön bontott vizsgálatára és a két egyhajlású hullám hidrodinamikai paramétereinek számítására korábban megkezdett kutatások továbbfolytatása. c) Empirikus kapcsolatok alkalmazása az árhullámok paramétereinek előrejelzésében Láttuk az előzőekben, hogy az árhullám előrejelzésre alkalmazható hidrodinamikai eljárások kauzális kapcsolatokat leíró differenciálegyenletek rendszerén alapulnak. Ha ezek közül az összefüggések közül csupán a kontinuitási egyenletet tartjuk meg és a többit megfigyelési adatok statisztikai értékelésével levezetett kapcsolatokkal helyettesítjük, az árhullámkép áthelyezés elméleti alapjaihoz jutunk. Tovább egyszerűsítjük a vizsgálatot, ha a kauzalitás követelményét az elemzésekből teljesen kizárjuk, és az előrejelzést teljes mértékben a szakasz alsó és felső határolásán észlelt (esetleg kiegészítésként további vizsgálatba vont szelvényekben gyűjtött) összetartozó adatok statisztikai értékelésével meghatározott kapcsolatok