Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Dégen Imre: A Tisza hasznosítása Magyarországon és a tiszavölgyi országok vízgazdálkodási együttműködése

190 Dégen Imre (lésekkel oldható meg valamennyi érintett ország számára optimális hatásfokkal. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a korábbi elszigetelt megoldások helyett megalapozott együttműködéssel törekedni kell a gazdasági-társadalmi fejlődés fontos feltételét jelentő vízgazdálkodási feladatok összehangolt, egységes tervek szerinti megvalósítására. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz is bebizonyította, hogy a vízgyűjtőterület természetföldrajzi értelemben, az időjárási és vízjárási viszonyokat tekintve összefüggő, egységes rendszert alkot. Az árvíz elleni közös védekezés szükségességének felismerésén túl a korszerű komplex vízgazdálkodás követelményeiből, a szocialista országok kölcsönös és nemzeti érdekeiből, baráti együttműködésük elveiből következik a vízkészletek optimális hasznosítására és védelmére irányuló együttműködés szükségessége is. Az együttműködés kibővítésére, a Tisza-völgyi vízgazdálkodás átfogóbb, sokoldalú vizsgálatára és közös intézkedések kidolgozására nyújt módot a KGST Komplex Programja, amelyet a KGST XXV. ülésszakán hagytak jóvá. A Komplex Program a gazdasági élet minden területén meghatározza a szocialista gazdasági integráció célkitűzéseit és fontos hozzájárulást jelent a szocialista országok további fejlődésének megalapozásához. A program tizennegyedik fejezete a vízgazdálkodási együttműködés fejlesztésének fő irányait és feladatait jelöli ki. A Tisza-völgyi együttműködésre vonatkozóan (14. fejezet 3. pont) a Komplex Program kimondja, hogy ki kell dolgozni az érdekelt KGST tagországok javaslatait a Tisza egész vízgyűjtő területén a vízgazdálkodás fejlesztésében és a vízfolyások szabályozásában kialakítandó együttműködés megszervezésére és megvalósítására. Ez magában foglalja a vízjárásra vonatkozó kölcsönös tájékoztatás megszervezését, a fejlesztési tervek koordinációját, továbbá egyes létesítmények (gátak, tározók, vízlépcsők stb.) esetleges együttes építésére, üzemére, a vízkészletek komplex hasznosítására vonatkozó elgondolások és az árvízvédelemmel kapcsolatos intézkedések kidolgozását. A KGST Végrehajtó Bizottsága 48. és 55. ülésszakán e kérdésben fontos határozatokat hozott és a KGST Vízügyi Vezetők Értekezletét bízta meg a határozatok végrehajtásával. Ennek alapján kidolgozták a Tisza-völgyi országok közötti vízgazdálkodási együttműködés programját, amely előirányozza a tiszai vízgazdálkodási helyzet átjogó jelmérését, a tervek koordinálását, a keretterv összeállítását, a hidrometeorológiai kölcsönös tájékoztatást és előrejelzést, a vízminőség-védelem megszervezését, az árvízvédelemre és a közös érdekű létesítmények megvalósítására vonatkozó javaslatokat. A program alapján a nemzetközi együttműködés új fejezete kezdődik a közös vízgyűjtőn, amely az érdekelt országok erőfeszítéseinek egyesítésével széles távlatokat nyit a vízkészletek komplex hasznosítására, az árvízvédelem, a vízminőségvédelem korszerű gazdaságos megoldására. A KGST komplex program alapján a Tisza menti szocialista országok között kibontakozó vízgazdálkodási együttműködés ugyanakkor a szocialista gazdasági integráció alapelveinek egyik nagy jelentőségű gyakorlati alkalmazása. Magyarországnak a Tisza vízgyűjtőjén a Szovjetunióval, Csehszlovákiával, Romániával, Jugoszláviával van kétoldalú vízügyi egyezménye. A sokoldalú együttműködés természetesen nem helyettesítheti a kétoldalú megállapodásokat, de jelentősen kiegészíti azokat. Az együttműködés körét széle-