Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Dégen Imre: A Tisza hasznosítása Magyarországon és a tiszavölgyi országok vízgazdálkodási együttműködése

A Tisza hasznosítása 191 sebb alapokra helyezi, nemcsak területileg bővíti, hanem tartalmában is gazdagítja, kiterjeszti a vízgazdálkodás valamennyi közös érdekű területére a 157 000 km

2 kiterjedésű vízgyűjtőn. A közös program kidolgozásában a Tisza menti országok a következő munkamegosztás szerint vesznek részt : Magyarország fogja össze a teljes együttműködési programot, az egyes országok információi alapján összeállítja a vízgazdálkodás országonkénti helyzetét bemutató Tisza-völgyi Vízgazdálkodási Tájékoztatót, koordinálja a közös érdekeltségű terveket; Szovjetunió dolgozza ki a Tisza-völgy Vízgazdálkodási Kerettervét-, Románia szervezi a hidromeleorológiai észlelő és előrejlező rendszerre vonatkozó tanulmány kimunkálását, Csehszlovákia készíti a vízminőséggel kapcsolatos észlelés formáit, módszereit tartalmazó anyagot, Jugoszlávia az árvízvédelem fejlesztésére és az árvízvédekezés megszervezésére vonatkozó tanulmány kidolgozását vállalta. A KGST Titkársága az együttműködés sokrétű feladatainak végrehajtására alkalmas nemzetközi szervezeti formák tökéletesítését tanulmányozta és javaslatokat dolgoz ki az együttműködés adminisztratív feltételeire. Az együttműködés számos előnyös hálásából különösen a következők emelhetők ki. Az egész vízgyűjtő területre kiterjedő vízgazdálkodási tervezés minőségi változást jelent a korábbi, csupán a nemzeti határok szabta keretek között folytatott tervező munkához képest. Az együttműködésben minden Tisza menti ország érdekelt. Figyelembe véve, hogy a Tisza vízgyűjtőjének 28,3%-a tartozik Magyarország területéhez és hazánk területének e térségre jutó 47,5%-án a társadalmigazdasági fejlődés szempontjából a vízgazdálkodási viszonyok alakulása meghatározó jelentőségű, országunk alapvető érdeke a sokoldalú vízgazdálkodási együttműködés minél szélesebb körű, minél eredményesebb kibontakoztatása. Vízgazdálkodási tervező munkánk és fejlesztési programunk ily módon lehetőséget nyer arra, hogy vízgazdálkodási politikánkat, annak közép- és hosszú távú tennivalóit ne csupán az ország területére korlátozva, és csak a szűkebb, határmenti kétoldalú együttműködésre támaszkodva alakítsuk ki, hanem az egész vízgyűjtő terület integrált vízgazdálkodásának, szerves összefüggő rendszerének részeként. Az integrált vízgazdálkodás érdekében megindult együttműködés máris jelentős eredményeket mutathat fel. Az országok által adott információk felhasználásával, közös módszertan alapján elkészült a Tisza-völgyi Vízgazdálkodási Tájékoztató. Ezzel olyan értékes információs anyag jutott a részt vevő országok birtokába, amely bemutatja az egész vízgyűjtő terület alapvető hidrológiai, vízgazdálkodási helyzetét és felöleli az 1000. évig terjedő időre a fejlesztési elgondolásokat. A tájékoztatók kidolgozása módszertani tekintetben is új felismerésekre vezetett. A részt vevő országok különböző hidrometriai észlelési és értékelési módszereiből származó felfogásbeli különbözőségek és eltérő adatok felhívták a figyelmet arra, hogy törekedni kell az egységes tartalmú terminológia, értékelési és észlelési módszerek kialakítására, a megfigyelőhálózatok egységes elvek szerinti továbbfejlesztésére. Kívánatos a határ- vagy szomszédos szelvények lefolyásának évenkénti