Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A kutak egymásra hatása 127 vezeti le, ahol y a kúttól x távolságban kialakuló depresszió, ha a kútban y

0 a leszívás, n számú kút együttműködése esetén: — a vízhozam-hatásíok: n .20,7 VQ = n (11) 2 Qj j=1 — a leszívásokra vonatkozó hatásfok pedig: 2 Ujj i=i Vy=- (12) 2 vj ahol a Qj a kutak egyedi, Qjj pedig az együttműködéskori vízhozama íjj leszívásnál, íjjj azon leszívás értéke, amelyhez egyedi működéskor Qjj tartozik. Alkalmazva a hatások lineáris szuperponálódásának elvét, valamely z'-jelű kútban a teljes leszívás Ut = Un + У ii + Un + • • • У in (13) Bizonyítható, hogy 'az 'i

/у = íjjj exp - j és exp | — j = Ejj helyettesítéssel az egyenletrendszer az Y = EY

S mátrix formulával jelölhető. Vágás feltételezi az rjq= rjy egyenlőséget, azonos Q

n=Q

22 = 0зз vízhozam feltételezésével rendre meghatározza rj-át; így pl. két kútnál 1 1 + exp ahol x a kutak távolsága. Vágás foglalkozik a vízszint elszakadás hatásával is, és megállapítja, hogy — az egyéb tényezők azonossága mellett — ez a jelenség javítja az együttműködés hatásfokát. 2, Nem permanens vízmozgás A víztermelő kútrendszereknél az időbeli állandóság, azaz a permanencia igen ritkán fordul elő. Ha a természeti adottságok lehetővé is teszik a permanens szivárgást, a víztermelés intenzitása általában változik. A probléma vizsgálatának feltétele a nem permanens, radiális szivárgás 1 Э0 Г 90 —+ + e 9

г

2 г 9г I 9г С 90 =—• (lo) a dt K ' differenciál egyenletének megoldása volt, ahol с és a a víz és a talaj fizikai paraméterei. Először Weber, majd Theis és Jacob tett kísérletet a diffúzióegyenlet megoldására. Theis az s(r, t)=-ß- W(w) (16) 4.T 1 összefüggést vezette le, egy állandó Q vízhozammal szivattyúzott kútból г távolságra, t időpontban kialakuló depresszió meghatározására. Ezen szivárgási függvényt felhasználva többen foglalkoztak a kutak kölcsönhatásának meghatározásával [10. 11. 12. 13. 14.].