Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
126 Dr. Laczkó Agnes Képletei közül a vonal menti hármas kútcsoport szélső és középső kútegyenleteit mutatjuk be. A szélső kutak hozama: R 2л mks - Qb In — Qsz = ( 7) ml • f—) \r 0a) és a belső kút hozama RV In R 2 ( RV lnr 0a { a) Qb = 2.1 mks — — (8) * l RV ( RV R R In- - In- +ln-lnl rj [a) r 0 a A képletek terjedelme is bizonyítja, hogy viszonylag egyszerű esetben is sok számítási feladatot kell elvégezni. Ebben a vonatkozásban a számítógépek alkalmazása jelentett fejlődést. A Dupuit-képlet és a depresszió lineáris összegzésének alkalmazásával Almássij—Holnapi/ [6] dolgozott ki számítási módszert és a — Forcheimeréhez hasonló — egyenletrendszer megoldására számítógépes programot készítettek. A permanens kölcsönhatásra vonatkozó vizsgálatok másik csoportjába azok a módszerek tartoznak, amelyek az л-számú kút együttes működésének egy kút vízhozamára, illetve leszívására gyakorolt hatását „hatásfok" jellegű tényezőkkel fejezik ki. Altovszkij [7] abból indul ki, hogy ha valamely kútnál magányos működés esetén a Q = f(s), a két kút kölcsönhatásos működése esetén pedig a Q' = f(s) függvények Q' az érvényesek, akkor — = ß tényező jellemzi a kölcsönhatást, n számú kútcsoport esetén a valamennyi kútra meghatározott ß tényezővel az egyes kutak vízhozamváltozása számítható a Q, = Qiißvß r i- • • ßin) alapján, ahol ß t l az 1 jelű kútnak az í-re gyakorolt hatását fejezi ki. A módszer lényege és alkalmazásának feltétele az, hogy próbaszivattyúzással megállapítható a rendszer bármely két kútjának ß tényezője. Lineáris vízhozamfüggvény esetén az egyik kút vízhozama Q 1 = q^s, a másiké Q 2 = q t.s. Egyedi szivattyúzás esetén az 1 jelű kút a 2-ben U leszívást okoz, ami együttes működés esetén (állandó s mellett) t' 2-re csökken. Azonos depressziók esetén Altovszkij szerint = (9) s + t és ß=l-~ (10) s] Ha feltételezhető, hogy a kútcsoport területén a réteg homogén, izotróp és végtelen kiterjedésű, akkor a permanens szivárgási állapot feltételezésével a két kút kísérleti adataiból megállapíthatók — valamilyen kútfüggvény felhasználásával — valamennyi kútra az együttműködési depressziók (ti) és ezekből a ^-tényezők. Altovszkij módszerének előnye a helyszíni mért adatok felhasználása. Hátránya a ß-k számításának bizonytalansága és több kút esetén a sok számítási feladat. A kutak kölcsönhatásának vizsgálatánál Vágás [8, 9] is hatásfoktényezőket vezet be, azonban az előzőktől eltérően, egyrészt új hidraulikai alapon, másrészt az egész rendszerre vonatkoztatott hatásfok-értelmezéssel. A depressziós felületre, illetve a leszívási görbére az y = ij 0 exp í - — függvényt
