Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

6. A modellgazdaságok fejlesztése során szerzett tapasztalatok Értékesek a beruházási javaslatok, kiviteli tervek elkészítésével, valamint a hitelek biztosítása kapcsán szerzett fejlesztés-szervezési tapasztalatok, mivel a modellgazdaságok a szükséges beruházások finanszírozását az általános támogatási és hitelfeltételek mellett oldották meg. A kijelölt hét modellgazdaság — a megváltozott közgazdasági körülményeknek megfelelően — az eredetileg tervezettnél lassúbb ütemű fejlesztést tud megvalósítani. A modellgazdaságok fejlesztési alapjait jelentősen csökkentették az 1970—71-ben bekövetkezett ár- és belvízkárok, valamint a törökszentmiklósi modellgazdaság gyümölcsösét ért fagykár. A fagykár anyagi lehetőségek, saját forrás, állami támogatás és hitel figyelembevételével a gazdaságok rangsorolták a fejlesztésre kerülő ágazatokat. A fejlesztés megvalósításának időszakában elsősorban az egyes árutermelő ágazatok komplex fejlesztését oldjuk meg. Ezért az egyes ágazatok és a vállalati komplex fejlesztés lényegesen eltolódik egymástól. A modellgazdaságok fő ágazatainak külön-külön és egymással összefüggő vállalati szintű komplex fejlesztése és vizsgálata lehetővé teszi a tájra jellemző termelésszerkezet, eszközszükséglet, felhalmozás alakulásával kapcsolatos következtetések levonását, amint az öntözőgazdaságok ökonómiai modelljei az öntözésfejlesztés megbízható kontrolijai lesznek. A gyorsabb ütemben fejleszthető növénytermesztési ágazatokban a tervezett célkitűzések gyorsabban realizálódnak. Jelentősen növekedett a kenyérgabona és kukorica termelési színvonala. Az öntözőtelepek üzembe lépésével számítani lehet arra, hogy a takarmánynövények termelési színvonala is nagyobb mértékben növekszik, s a fejlesztés végére a tervezett szint fölé emelkedik. A modellgazdaságokban szerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a szántóföldi növénytermelési ágazatok fejlesztésének elsődlegességét kell biztosítani ahhoz, hogy a nagy eszközlekötést igénylő állattenyésztési ágazatok fejlesztési alapjait üzemi forrásból biztosítsuk. Mivel a modellgazdaságokban beindított szakosított állattartó telepek jelenleg még nem tekinthetők befejezettnek, részletes ökonómiai vizsgálatokra csak az elkövetkező években kerülhet sor. Annak ellenére, hogy a műszaki átadás után megkezdte termelését a hajdúszováti és rakamazi szakosított szarvasmarha telep, a hajdúszováti, a hajdúszoboszlói, kisújszállási és kondorosi szakosított sertéstelep, a telepek teljes üzemével csak 1973— 74-ben számolhatunk. Ezért az eddig elvégzett beruházások gazdasági hatékonysága elmarad a tervezettől. Ennek oka, hogy a gazdaságok anyagi forrásai csak hosszú távon biztosíthatják az egyes állattenyésztési ágazatok komplexitását. A már megépült szakosított szarvasmarha-telepek gazdaságos kihasználását akadályozza a beállított telepek alacsony termelési színvonala az állománycserét viszont a gazdaságok anyagi lehetőségei nem biztosítják. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a szarvasmarha-program megvalósításánál külön kell választani a tejelő és hizlaló típusú szarvasmarha-telepeket. A tejtermelő szakosított szarvasmarha-telepek csak akkor 250