Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

1. füzet - Varga József: A regionális vízellátó rendszerek hosszútávú tervezéséről

70 Varga József I. táblázat Régiók ipari foglalkoztatott (lOCOfő) Régiók 1960 1970 % Eszakmagyarország 167,5 224,9 134,4 Észak-Dunántúl 219,2 320,5 146,2 Dél-Dunántúl 92,3 160,1 173,5 Alföld 162,1 323,3 199,4 Pest megye 62,3 96,2 154,4 Budapest 566,5 602,6 106,4 A mezőgazdaság decentralizáltsága a földhözkötöttségből folyó adottságnak tekinthető. Л további, részben termelő ágazatok és a tercier ágazatok területi települését nagyrészt az ipar és mezőgazdaság fejlődése határozza meg. A szocialista állam jövedelempolitikai axiómái (területtől és ágazattól független, csak teljesítményektől függő jövedelem stb.), az elmúlt 27 év telepítési tendenciáinak várható folytonossága, a szocialista államok törekvései, elég alapot látszanak adni a második munkahipotézisnek, mely a termelőalapok népességgel „arányos" telepítését, kiegyenlítődő technikai színvonalat, műszaki kultúrát, fogyasztási és felhalmozási viszonyokat tételez fel, egyben a területnek terület által való „kizsákmányolása" megszűnését (pl. Szabolcsból Budapesten dolgozók túlmunkájának egyrésze a fővárost „gazdagítja") is. De mit kell érteni a népességei „arányos" termelési alap fogalmán? Olyan volumenű, struktúrájú és színvonalú termelési alapot, mely lehetővé teszi a régió munkaképes korú népessége olyan színvonalon való foglalkoztatását, hogy a régió területén termelődő nemzeti jövedelem fedezze az adott időpontban az ország átlagos, egy főre számított nemzeti jövedelme alapján megkívánható mennyiséget. Bennünket most természetesen a termelési alapok a vízigény szempontjából érdekelnek, mert ebből szándékozunk azt meghatározni. Fogalmazzuk meg a harmadik munkahipotézist. 3. Munkahipotézis : Nemzeti jövedelmünk növekedési üteme 1970—1985 között évi 5%, 1985—2000 között évi 4%, 2000—2020 között évi 5% lesz átlagosan. A hipotézis logikai és tapasztalati alapjai: Nemzeti jövedelmünk növekedési üteme időszakonként változik pl. 1961 és 1970 között így alakult": 1961-1965 1966-1969 1970 4,5% 7,0% 5,0% A népesség növekedési arányát tekintve, az egy főre jutó nemzeti jövedelem növekedés évi átlaga 5% körül mozgott. 7 Pécs Erűin: A KGST-országok gazdasága az új ötéves tervidőszak kezdetén. Közgazdasági Szemle, 1971. 5. " Erdős Tibor: A struktúraváltozások szerepe a gazdasági növekedésben. 'Közgazdasági Szende, 1971. 5.