Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
1. füzet - Varga József: A regionális vízellátó rendszerek hosszútávú tervezéséről
A regionális vízellátó rendszerek 71 A hipotetikus mutatók nagyságát további három feltételezés alakította: 1. Az 1970—1985 közötti periódus gazdaságunk nagy strukturális átalakulását hozza. Erdős Tibor kimutatta 8, hogy a fejlettségi szint (egy főre jutó nemzeti jövedelem dollárban) és a struktúraváltozások közti összefüggés rendkívül szoros és mértéke a fejlettség növekedésével csökken. Álljon itt egy kimutatás részlet tőkés országokról a jelzett két mutató 1953—1966 közötti alakulásáról: A struktúra változás mutató: 407 S/fő 48,2 1072 $/fő 40,0 1176 $/fő 9,7 462 S/fő 46,9 1113 S/fő 23,6 1659 $/fő 22,2 641 $/fő 44,0 1127 S/fő 29,0 2460 S/fő 11,1 729 $/fő 41,3 1175 S/fő 26,2 A mi gazdaságunk irreálisan magas készletnövekedése, gazdaságosabb exportstruktúra igénye és a gazdasági növekedés kiegyenlítettebb üteme is ebbe az irányba kényszeríti a fejlődést. 2. 1985—2000 közötti időszak az infrastruktúra robbanásszerű fejlesztésének időszaka lesz. Ekkor a nemzeti jövedelem növededési üteme tartósan csökken, mert a beruházások magas hányada nem közvetlen, hanem „közvetett" termelő alapok fejlesztésére fordítódik. Ebben a fázisban mozognak a legfejlettebb nyugat-európai országok napjainkban. 3. 2000—2020 közötti években döntő lesz a termelés és szolgáltatás automatizálásának a kibontakozása. 9 A magasabb növekedési ütemet a fejlett infrastruktúra kedvező hatása és az automatizálásból eredő termelékenységnövekedés indokolja. Az eddigiekből logikusnak látszik, hogy az egy főre jutó nemzeti jövedelem növekedését évi 5; 4; 5% körüli értékekben állapítsuk meg, de akkor a nemzeti jövedelem egy főre jutó értékei így alakulnak: 1970 1985 2000 2020 760 S 1560 S 2820 S 7330 S A vizsgált régióban elhelyezkedő termelési alapok olyan fejlősédét valószínűsítettük 2. munkahipotézisünkkel, mely képes lesz 1560; 2820, illetve 7330 $/fő nemzeti jövedelem termelését lehetőve tenni és olyan fejlődési fázisokon megy keresztül, mint azt a 3. munkahipotézis 1; 2; 3 mellékfeltételeivel jellemeztük. Anélkül, hogy az alapok volumenét megbecsülnénk valamilyen módon az egyes időperiódusokban, határozzuk meg ezen alapok vízigényét. Vezessük be a következő munkahipotézist. 4. Munkahipotézis: A régió gazdasági fejlettsége (az egy főre jutó nemzeti jövedelem nagysága) meghatározott kommunális és ipari vízellátottságot kíván. Az ellátottság mértkét 1985-ben azoknak a nyugat-európai országoknak a mai igényátlaga szabja meg, amelyek mai gazdasági fejlettségét 1985 körül érjük el. • Kovács Gcza: Л nap távlatok és a tervezés. K. J. K. 1970.
