Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

1. füzet - Varga József: A regionális vízellátó rendszerek hosszútávú tervezéséről

A regionális vízellátó rendszerek 69 3.2.1. A települések kommunális ipari és mezőgazdasági vízigénye Az igények meghatározásához olyan okokat kell felkutatnunk, melyek mozgatják a vízigények mennyiségi, minőségi és települési vonatkozásait az egyes időszakaszokban. Ilyen alapvető ok a társadalom életszínvonalának szakadatlan emelésére vohatkozó törvény. Ez a törvény tudatos gazdasági és társadalompolitikai elhatározásokat és cselekvéseket követel mind a makro mind pedig a mikro-szférák területén. Erre építem második munkahipotézisem. 2. Munkahipotézis: A régió területén éló mikrotársadalom saját — az országos átlaggal konform — életszínvonalának megteremtéséhez és emelkedéséhez szükséges nemzeti jövedelem tömeget a saját területén állítja elő. A hipotézis logikai és empirikus alapjai : Egy társadalomban annyian dolgozhatnak a produktív szférában, amennyi számára a termelési alapok rendelkezésre állnak. A termelő erők fejlődése a korábbi alapokból „kiszorítja" a dolgozók egy részét, továbbá a népesség szaporodik, a női munkaerő is növekvő arányban aktivizálódik, s az így keletkező új munkavállalók foglalkoztatására új alapokat kell létrehozni egyrészt a munkához való jog, másrészt a megfelelő gazdasági növekedés biztosítására. A gazdasági alapok egyenletes, területi „szétkenése" ismert okokból nem felelne meg a gazdaságosság követleményeinek, de az egyközpontúság is számos gazdasági és politikai problémát vet fel. Cukor György

5, Tatai Zoltán

6 és mások bizonyítják, hogy pl. az ipar területi decentralizációja milyen tekintélyes méreteket öltött az elmúlt tíz év alatt. Ennek kapcsán pl. Cukor György erős „kiegyenlítődési tendenciáról" beszél, amennyiben pl. az iparilag elmaradottabb megyék gyorsabban fejlődnek. Álljon itt érvként statisztikai kimutatása a megyék I—IV. kategóriájának (I. tízezer lakosra legalább 2001, 1501—2000, 1001—1500; IV. legfeljebb ezer ipari foglalkoztatott jut.) 1965—1969 közötti ipari fejlődésről az 1965-ös bázisra vonatkozó létszám és bruttó állóeszközérték arányokat kiemelve: Más területi aggregátumokról közöl Tatai Zoltán adatokat 1960—1970 közötti időszakról, az 1. táblázatban, mely ugyancsak az ipar decentralizálódását igazolja. 1

1 Cukor György: Regionális fejlődés és iparosítás. Közgazdasági Szemle, 1971. G. 0 Tatai Zoltán: Az iparfejlesztés területi elvei és eszközei а IV. ötéves tervidőszakban' 1 parqazdaság. 1071. 11. Hol települjenek az új alapok? Kategóriák I. II. III. IV. Létszám% 102,5 118,5 136,1 153,5 Állóeszközérték% 119,1 124,1 143,4 168,3