Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

/ Az alaptestek elkészítése után következett az erőmű falszerkezetének a megépítése. Lényegében hagyományos eszközökkel monolit vasbeton szerkezetet készítettek. A munkahézagok kialakítása során itt is zavarokat okozott a drótfonat használata. A duzzasztómű alaplemezét ugyanazzal a szaluzási és betonozási technológiával építették meg, mint az erőműét. A duzzasztómű pilléreinek építése során azonban nem lehetett megelégedni a hagyományos építési móddal, mert a zsaluzat megtámasztásához szükséges állvány építése túlságosan anyag- és munkaigényes feladat lett volna. A pilléreket alakjuk miatt csúszózsaluzásos technológiával sem lehetett bebetonozni. Az összes körülményeket figyelembe véve legalkalmasabbnak bizonyult a nagytáblás zsaluzási módszer (1. ábra). A táblák mérete 2X3,5 m volt. Minden tábla önhordó faszerkezetű kivitelben készült, egymáshoz csavaros kötéssel rögzíthetően. A táblák annyira merevek voltak, hogy megtámasztásukra külön állványra nem volt szükség. Ezeknek a tábláknak az alkalmazásával és egymás fölé helyezésükkel építették meg a 20 m magas pilléreket. A későbbiek során ugyanezeket a táblákat használták fel a hajózsilip és a mólók kiviteli munkáinál is. A főműtárgy tartozékaként építették meg a műtárgy teljes hosszában végighúzódó darupályát és üzemi hidat (2. ábra). Az alaplemez és az üzemi híd alsó szintje közötti magasságkülönbség mintegy 16 m volt. Ezt a magasságkülönbséget hagyományos faállványzattal áthidalni nagyon költséges és lassú lett volna. Az üzemi híd és a darutartó gerenda állványzatához előregyártott elemekből összeszerelhető vasállványt készítettek (l. 3. ábra). A vasszerkezet variációs lehetősége biztosította azt, hogy gazdaságosan lehetett használni a darupályához is, és az üzemi hídhoz is. Az állványzat kellően merevített és egymáshoz kötött vasoszlopokból állt, amelyeket rácsszerkezet tartott össze. Ezeken helyezkedett el az állványzat alapját képező 12 m hosszúságú hegesztett szerkezetű gerinclemezes tartópár. Pillértől pillérig egy nyílás áthidalására a darupálya esetében két tartópár volt szükséges, az üzemi híd esetében annak nagyobb szélessége miatt négy tai'tópár. Hat komplett készlet felhasználásával tudták beállványozni a teljes üzemi hidat és a teljes darugerendát is. Az állvány főtartóit tíz alkalommal építették be. 2.3—2. ábra. Az üzemi híd alátámasztása az acélszerkezetű állványokról Fig. 2.3—2. Steel supports for the service bridge Pu с. 2.3

—2. Крепление рабочею моста с лесов стальной конструкции 104