Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Marokkó vízgazdálkodása 497 Ц, ha egy másik tulajdonnak kárt okozó vízről van szó. Bármilyen szolgalmat, vagy térítéseket érintő vila esetén a bírósághoz kell fordulni. Speciális vízvédelmi zónákban speciális szolgalmakat alkalmaznak. Külön rendelet tárgyalja a lakosság vízellátásának megóvása céljából a kormány általi esetleges eltulajdonítás lehetőségét. Az állam, a helyi hatóságok és a felhatalmazottak feltáró kutatásokat végezhetnek a magántulajdont képező földeken és javasolhatják az olt található víz kitermelését. Az 1925. aug. 1-én életbe lépett dahir óta a vízfolyásokon nem lehet vízerőművet vagy vízkészletmegosztást létesíteni előzetes engedély nélkül. Törvény írja elő az engedélyek és koncessziók öntözésre és egyéb célokra történő jóváhagyá sát. ti. Nemzetközi viziijjyi kapcsolatok Az országban kedvezőtlen a vízügyi szakember-ellátottság. E problémák megoldása érdekében a Kormány (különösen 1972-től kezdve) az országban dolgozó francia vízügyi szakértők helyett főként szocialista országok és nemzetközi szervezetek (FAO, WHO) szakértőit alkalmazza (Györké, 1970). A vízügyekkel kapcsolatos államigazgatás kulcspozícióit is fokozatosan marokkói nemzetiségű szakemberek foglalják el. Az országban jelenleg többek között belga, bulgár, csehszlovák, francia, holland, jugoszláv, lengyel, magyar, olasz, szovjet szakértők dolgoznak. A vízügyi tervek elkészítéséhez és a nagy vízi létesítmények kivitelezéséhez a marokkói kormány mind a tőkés, mind a szocialista országoktól, mind pedig a nemzetközi szervezetektől jelentős segítséget kap. 7. Költségvetés és hidroökonómiai irányelvek Az ország vízgazdálkodásában a mezőgazdasági vízgazdálkodás jelenti a súlyponti feladatot. Az ЮГь 7-ben befejeződött 3 éves tervben a mezőgazdasági vízgazdálkodásra előirányzott 409 millió Dl 1-ból csak 245 millió* teljesült. A mezőgazdasági vízgazdálkodás gazdasági jelentőségére jellemző, hogy a tervidőszakra előirányzott 995 millió Dl 1-ból (a teljes költségvetésből) 469 millió a mezőgazdaság vízgazdálkodását szolgálta. Az 1968—1972 közötti 5 éves terv akcióprogramjának három fő területe között az öntözés első helyen szerepel; erre a tervidőszakra a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére 671 millió DH-ot (Dirhamot) irányoztak elő ; ebből — 21 milliót tanulmányok és tervek készítésére; — 154 milliói lecsapoló és öntözőcsatornák építésére, szivattyútelepek és nyomócsővezetékek létesítésére, talajjavításra stb.; — 252 milliót öntözőtelepek építésére (első alkalommal kerül sor az esőszerű öntözési mód bevezetésére); — 52 milliót vízkutatásra (kutak, forrásfoglalások stb. létesítésére), és a fennmaradó összeget egyéb mezőgazdasági vízgazdálkodási feladatok ellátására irányozták elő. Az 1968- 1972 közötti ötéves tervidőszakban esedékes 5,05 milliárd 1)11 összberuházásl ól 1,5 milliárd (.';(),8%) jut a mezőgazdaságra. Az öntözési és Iecsapolási műveket az országos költségvetésből, valamint a Nemzetközi Hitelképviseletek kölcsöneiből fedezik. A haszonélvezők díjakat fizetnek a vízhasználatért ; ezek a díjak (adók) tartalmazzák a hálózat fenntartásának és felújításának költségeit, valamint a felszerelés 50 éves amortizációs költségeit. A víz ára Marokkóban : — ivóvíz: 0,32—0,70 DH/m

3; -— ipari víz: 0,15 DH/m

3, ami az arid területeken eléri a 0,5 DH-ot is. * Кцу Dirham (1)11) megközelítően Г> 1 l-nnk felel meg.