Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

498 Déri József St. Folyószabályozás, lccsapolás és árvízvédelem Az esős évszakokban jelentős árvizek veszélyeztetik a síkvidéki mezőgazdasági és lakott területeket : 1951 — árvíz a Moulouya vízfolyáson: jelentős károk a Meclira-Homadi tározó építésekor; 1963 — árvíz a Moulouya vízfolyáson: jelentős károsodás a Mechra-Klila tározó építésekor; és árvíz a Sebou folyón: 180 ezer lia került víz alá; 1964 — árvíz a Sebou folyó völgyében; ekkor 120 ezer ha terület került víz alá és a területen levő létesítményekben is kár keletkezett. A vízfolyások szeszélyes vízjárása és kedvezőtlen lefolyási viszonyok miatt — a Moulouya folyón víztározókat építettek és így komplex beavatkozás köreiében oldották meg az árvízi és a kisvízi szabályozást; — a Sebou folyó jobb partjának árvédelmére és lecsapolására már 1951-ben tervet dolgoztak ki; a véglegesnek látszó komplex tervet azonban a F AO dolgozta ki 1968-ban, amely szerint víztározó, árvédelmi töltés és árvízlevezető csatorna építését irányozták elő. A megépítendő tározók: N'Jara: 500 millió m

3, Arabat: 500 millió m

3, Dar-el-Arsa: 150 millió m

3. A heves árvizek levonulásának előrejelzése érdekében 1960 óta országos árvízi riasztó és előrejelző hálózatot építettek ki: 1960 — megépült az első rádióhálózat a Moulouya folyón; 1962 — megépült a második rádióhálózat a Sebou folyón; 1971 — kialakult az országos hálózat, melynek központja Rabatban (a fővárosban) van. Az árvízi előrejelző rádióhálózat segítséget nyújt a sík területek operatív árvízvédelméhez és a jelentős vízi létesítmények (a tározók) megfelelő üzeméhez. 9. Többcélú víztározások A víztározás Marokkó gazdasági életében kiemelkedő szerepet játszik, ezért már évtizedekkel ezelőtt megindult a többcélú nagy víztározók építése: 1929 — felépült az első (többcélú) víztározó; 1955 — a víztározók össztérfogata elérte az 1862 millió m

3-t (Tőndury, 1970); 1967 — a víztározók össztérfogata 2800 millió m

3, a jelentősebb tározók száma : 16 db; 1973 — a víztározók össztérfogata: 5600 millió m

3 (Tőndury, 1970). Marokkó legjelentősebb vízfolyására, az Oum-er-Rebia-ra 2000-ig szóló komplex fejlesztési tervet dolgoztak ki. Az itt tervezett jelentősebb víztározók építési ideje és térfogata millió m

3-ben: Dechra El Oued 1976, 720; Ait Chouarit 1976, 470; Sidi Cheno 1985, 2900; Ait Sigmine 1987, 145. 1976—1987 között összesen 4245. 10. Vízerő-haszuosítás Az ország vízerőkészlete jelentős, amely az Atlasz hegységben koncentrálódik. A potenciális vízerőkészletnek 1970-ben csupán a 20%-át használták ki. Az országos vízerőrendszer kiépítése 1925-ben kezdődött és 1930 óta az ország energiatermelésében döntő szerepet játszik a vízenergia. Az ország energiatermelésének alakulását a VI. táblázat szemlélteti. Az Oum-er-Rebia folyó vízrendszerében 1970-ig kiépített vízierőművek évi állagban több mint 900 millió kWh elektromos energiát lermelnek, ami az ország összes vízerőműve által termelt vízenergiának mintegy 90%-a (Régularisation, 1971).