Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

488 Déri József is csak 6%-nyi területrészre jut. Az ország mezőgazdasági művelés alatt álló alföldjei és előhegyei a 300-tól G00 mm-ig terjedő csapadékzónában helyezkednek el ( 1. ábra). A csapadék területi eloszlásában bizonyos szabályosság mutatkozik: északról délre, ill. nyugatról keletre haladva általában csökken a csapadék sokévi átlaga (900 mm-rői 100 mm-re). Szembetűnő a csapadék éven belüli változékonysága. Az országban a tavaszi-nyári évszakokban sehol sem hull le a csapadék évi mennyiségének 30—40%-ánál több, de még szembetűnőbb, hogy a legnedvesebb vidékeken ebben az időszakban az éves mennyiségnek csupán 20—30%-a jut (Gornung, Utkin, 1966). Néhány jelentősebb marokkói városban észlelt átlagos (1925—1949) csapadékösszeg éven belüli változásait az alábbi I. táblázat foglalja össze. A csapadék éven belüli eloszlását az ország nyugati részén általában az őszi és a téli maximum jellemzi (november, ill. február). Az ország nagy részében átlagosan (30—70 csapadékos napot jegyeztek fel, így az évi csapadék zöme viszonylag rövid idő alatt hullik le. Nem ritkák a felhőszakadások, azonban a leggyakoribbak a 30—40 mm-es záporok. A Rif hegységben a hó több napig, az Atlasz hegységben 3000 m felelt több hónapig megmarad. TANCER 120 km Sokévi csapadékátlag-' (mm) < 100 100 - 200 ^S

l 200 - 300 Országhatár I 300 - 400 400 - 600 „ > B00 — Folgp 1. ábra. Marokkó csapadékviszonyai