Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
340 Lötz Gyula Az 1836. évi térkép szintadatai alapján: 1827. évi közepes vízszint függője 54'-4" —5"'= 17,18 m, 1827. évi közepes vízszint: 123,92-17,18 = 106,74 m, 1836. május 24-i vízszint függője 56'-ll"-0"' = 17,99 m, 1836. május 24-i vízszint: 123,92 — 17,99 = 105,93 m. Az 1873. évi hossz-szelvény alapján: 1873. szeptember 24-i vízszint függője 62'-3"—8"'= 19,69 m, 1874. szeptember 24-i vízszint: 123,92-19,64 = 104,23 m. Az 1874. szeptember 24-i vízállásadat már mérceleolvasásból is megállapítható lenne. Sajnos, ezt a mérceleolvasási értéket nem állt módomban beszerezni. A mérceleolvasásnak megfelelő vízszint — összevetve az általam számított adattal — értékes ellenőrzést adna. Figyelmet érdemel még az 1824. évi hossz-szelvényen „1824. vízálláskori áradás" megjelöléssel szereplő Zala-vízszint is, melynek szintje a balatonhídvégi híd keresztszelvényén is meg van jelölve. Ennek függője számszerűen ugyan nem adott, de a már ismert 1824. évi közepes vízszint fölötti magassága a keresztszelvényről lemérhető. Ez 3 láb]10 hüvelykkel, tehát 1,21 m-rel magasabb az 1824. évi átlagos vízszintnél, így szintje 107,14 + 1,21 = 108,35 m. Ez a szint gyakorlatilag a Balaton vízszintjével azonos, mert a hossz-szelvényen feltüntetett, az ,,áradás"-nak megfelelő vízszint esése a balatonhídvégi híd környezetében olyan kicsi, hogy ebből nagy valószínűséggel a Balaton vízszintjének visszaduzzasztó hatására következtethetünk. Milyen következtetések vonhatók le ezek után a fenti vízszintadatokból ? Elsősorban megállapítható, hogy Lóczy fentebb idézett, Kotozsváry Ödöntől származó 107,35 m-es szintadata a Balaton 1827. évi maximális vízszintjére — figyelembe véve, hogy az általam meghatározott 106,74 m-es szint évi közepes vízszintnek tekinthető — teljesen reális. Sági Károly [6] idézi Kövér János egykorú feljegyzéseit a vörsi plébánia kéziratos történetéből. Ebből tudjuk, hogy az 1834 — 36 közötti időszak különösen száraz volt, s a Balaton közel 4 lábnyit (1,26 m) apadt. Ez az adat — ha figyelembe vesszük, hogy a Balaton legalacsonyabb vízállását szeptember—október hónapokban éri el — nagyságrendileg jól egyezik az általam meghatározott 1827. évi közepes és 1836. május 24-i vízszintek 0,81 m-es különbségével. Ugyancsak Kövér jegyzi fel 1822-ben: „A Balatont Siófoknál megeresztették.. Ez a feljegyzés minden bizonnyal a Beszédes-féle Sárvíz-szabályozással kapcsolatban végrehajtott munkára utal. Fényes Elek művéből [7] megtudhatjuk, milyen vízszintcsökkenéssel járt ez a munka a Balatonon? Á Sió vízének színe a Balaton torkolatánál leszállíttatván a tónak színe is 3 lábnyit és 3 hüvelyknyit apadt meg egész kiterjedésében..." Ez mai mértékben 1,03 m-es vízszintcsökkenésnek felel meg. így az általam meghatározott 1824. évi közepes vízszintből kiindulva megállapítható, hogy a Balaton vízszintje az 1810-es években legalább 108,20 m körüli — tehát a mainál mintegy 3 m-rel magasabb — szinten volt, de — az 1824-es „áradás" vízszintjét is figyelembe véve — magas vízállás esetén a 109,30 m körüli szintet is elérhette! Ez az adat viszont nagyságrendileg azonos a Krieger-féle szintezésből Bendefy [3] által levezetett 1766. évi vízszinttel. így Tumler szintezését saját, Bendefy forrásaitól teljesen függetlenül levezetett adataim alapján is hibásnak kell minősíteni. Felmerülhet a kérdés, hogy Sági Károly széleskörű levéltári kutatásokon alapuló és bő irodalmi anyagot figyelembe vevő vizsgálatai [6] hogyan vezethettek az ismertetett számszerű mérési adatoktól ennyire eltérő végeredményre? Sági megállapításait — a Tumler-féle szintezéstől és Beszédes Sió-felmérésének anyagától eltekintve — elsősorban korabeli térképek vizsgálatára alapozza. Tumler szintezésének megbízhatóságával már foglalkoztunk. A Beszédes-íéle felmérési anyag alapszintjét Sági önkényesen állapítja meg. („Beszédes... feltünteti a Sió keleti oldalán húzódó turzás csúcsát. Ez a turzáscsúcs lényegileg változatlan ma is. Mi a Sió vasúti hídjának alsó élével vettük azonosnak, Ï07,47 m A. f. értékkel." Sági [6] 456 p.) Kérdéses, hogy a több, mint 100 éve szárazon fekvő turzás csúcsa változatlannak tekinthető-e, s magassága a vasúti híd alsó szerkezeti élével valóban azonos-e?
