Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

3. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: A szentesi hévíztároló rendszer

A szentesi hévíztároló rendszer 307 dést a vízhozam, rétegnyomás és kútfej nyomás növekedése kíséri, vagyis — feltehetőleg — a mélyebb vízadó rétegek fokozottabban vesznek részt a termelésben a kezdeti állapothoz képest. 3. A hévíztároló és termelő rendszer hidrodinamikai vizgálatának eredményei a) Természetes víz- és energiatermelési lehetőségek A természetes víz- és energiaáramlás megbízhatóbb vizsgálatához egyrészt a jelenleginél több fúrásban több mérésre, másrészt a mérések pontosabbá tételére lenne szükség. A jelenlegi feltártság elsősorban a K-Ny-i irányú változások kimutatására adott lehetőséget, mert az eddigi mérések adatai arra mutatnak, hogy a hévíztartón beliil nyugatról kelet felé lassú, csakis földtani idővel mérhető (szekuláris) áramlás a valószínű. Ezt a megállapítást bizonyítják azok az alábbi megállapítások, hogy — a statikus rétegnyomásmérésekből számított ún. rétegenergia szint adatok a nyugati területen általában nagyobbak, mint a keleti területen (1. 7/b ábra), (Magyarázatul hozzáfűzni kívánjuk, hogy az un. rétegenergia szint (Er) — fizika i értelemben a hévízkút geometrikus állapotra lehűlt nyugalmi vízszintjének tengerszint feletti magassága — az alábbi képlettel számítható: i E

r = Pr \vr dl и ahol létegnyomás vízoszlop magasságban [m], J

r = a geotermikus állapotú víz fajsúlya, /„ = a tengerszint mélysége a kútban a terepszinttől számítva [m], 1 = a nyomásmérés helyének mélysége a kútban [m].) — a termelés okozta nyomáscsökkenések a keleti területen — távolabb az utánpótlódási zónától — nagyobbak (1. III. táblázat), — a vízkémiai adatok szerint a keleti terület vizeinek összes oldott sótartalma általában nagyobb (1. 6/c ábra), — a mélységi hőmérsékletmérések adatai szerint a hőmérséklet nyugatról kelet felé növekszik, bár ezt az alaphegység ilyen irányú emelkedése egyedüli okként is megmagyarázhatja (6/a ábra), — a gáztartalom kelet felé növekszik (6/b ábra). Az áramló hévíz mennyiségének (Q) becsléséhez a képletet használhatjuk, ahol az egyes tényezők (és ezek értékei) a következők: К =az átlagos áteresztőképességi tényező (K — 300 millidarcy) m =az 1000 m-es rétegösszlet vízvezető része (50%; m = 5ХЮ

4 cm) I =a rétegenergia csökkenés — ami kelet felé kb. 1 att 10 km-en, vagyis a hidraulikus gradiens (/ = 10~

ß att/cm) L — a depressziós terület szélessége (30 km; L = 3X 10

e cm) fi = a viszkozitás értéke az adott mélységben (/./ = 0,3 centipiose) 3*