Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

3. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: A szentesi hévíztároló rendszer

'308 Korim К.—

Liebe P. Az értékek behelyettesítésével „ (0,3)(5X10

4)(10~

6(3X 10

6) . сw 1 AS 3, оппп./ л *к •;/•• »/• Q = -—— —

1 - = 1,5хЮ

5 cm

3/s = 9000 l/p = 4,6o millió rrr/ev ami a jelenleg kitermelt vízhozamnak kb. a fele. b) Az eddigi vízkitermelés hatása Azok a jelenségek, melyekből a vízkitermelés hatása egy többé-kevésbé zárt hévíztárolóból elméletileg megmutatkozik, a következők : — a terepszinten kitermelhető vízhozam csökkenése, — a statikus és az azonos hozamhoz tartozó dinamikus kútfej- és rétegnyomások csökkenése, — a vízhőmérséklet változása, ha egy magasabb vagy mélyebb helyzetű víztároló kapcsolódik be a termelésbe, — ugyanilyen okból a vízkémiai adatok esetleges változása, — a gáztartalom bármilyen irányú, de valószínűbben csökkenő tendenciájú változása. Ezeknek az adatoknak tényleges változásait a 2. részben ismertettük. Megállapítható, hogy az elméletileg várt hatás csak a nyomások vonatkozásában tapasztalható, de itt is sok a zavaró körülmény. Egyrészt sok kútnál hiányoznak a kezdeti adatok, másrészt a statikus rétegnyomás mérések hibái zavarják a változások értékelését. A kútfej nyomások változása is csak akkor értékelhető, ha a többi hidrodinamikai adat nem változott. Ezért csak a kútfej nyomások átlagát vizsgálva megállapítható, hogy — a kezdeti értékek és az 1971-ben mért értékek között kismértékű emelkedés, — az 1971 és 1972 közöttieknél pedig 0,2 at/év nyomáscsökkenés tapasztalható. A kezdeti adatok bizonytalansága, valamint a kút termelésének kezdeti szakaszán valóban bekövetkező nyomásnövekedések miatt csak az utóbbi, vagyis az 1971 — 72. közötti változással foglalkozunk. A terepszinten kitermelhető vízhozam növekedése — a csökkenő kútfejnyomás ellenére — a fajlagos vízhozam növekedésének, illetve a megnyitott szakaszon a kútkörüli rétegváz tisztulásának következménye. Az elégtelen pontosságú és hosszúságú idősorok miatt felmerül a gondolat, hogy a kitermelés hatását az időtől függetlenül, csak a jelenlegi kép alapján is fel lehetne mérni, ugyanis az átlaghoz képest ott kell a legnagyobb eltéréseket tapasztalni, ahol a legnagyobb volt a vízkitermelés. A statikus kútfejnyomások e célból történő összehasonlítása csak úgy lehetséges, ha a tényleges értéket az adott mélységből várható értékkel hasonlítjuk össze. Az 1972. évi nyári mérések során kapott statikus kútfej nyomások a vízadó térszín alatti mélysége szerint a következő kiegyenlített képet mutatják: térszín alatti mélységköz kútfej nyomás tengerszint felett 1600-1700 m 102 m 1700-1800 m 108 m 1800-1900 m 114,5 m