Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

RÖVIDEBB KÖZLEMÉNYEK ÉS BESZÁMOLÓK Rovatvezető: DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN HORDOZHATÓ ESŐZTEK) BERENDEZÉSEK TERÜLETI TELJESÍTMÉNYE PÁLFAI IMRE

1 Öntözéseink fejlődésében az 19G0-as évek elején elöntő lépést jelentett a hordozható esöztető berendezések hazai típusainak kialakítása és széles körű alkalmazása. Jelenleg az esőszerű öntözések mintegy 80%-át ilyen berendezésekkel végzik. Mezőgazdasági üzemeinkben kb. 5000 darab hordozható esőztető berendezés van, s az alkalmazásuk iránti igény - a vegyes csővezetékű (félig beépített) berendezések előtérbe kerülése mellett — továbbra is jelentős, elsősorban a viszonylag alacsony beruházási költség és a gyors üzembe helyezés lehetősége miatt. A hordozható esőztető berendezések széles körű alkalmazása ellenére a berendezésekkel megöntözhető terület nagyságával, vagyis a berendezések területi teljesítményével kapcsolatos kérdések — tapasztalataink szerint — a vízügyi gyakorlatban nem eléggé ismertek, bár az öntözhető terület nagyságára vonatkozó, illetve azt is magában foglaló alapösszefüggést több irodalmi forrás is közli [1, 4, 5, 9], s ugyancsak találhatók irodalmi közlések a gyakorlatban figyelembe veendő egyes korrekciós tényezőkre vonatkozóan is [1, 2, 9, 12, 13], hiányzik azonban az alapvető jellemzők és a korrekciós tényezők együttes és hiánytalan bemutatása. További problémát jelent, hogy az egyes tényezők értelmezése — a különböző irodalmi közlésekben — nem egységes, s így a számszerű értékek megadása bizonytalan. Az alábbiakban a konkrét gyakorlati feladatok megoldását elősegítő számítási módszert közlünk, sorra véve — s kissé alaposabban megvizsgálva — a területi teljesítményt meghatározó három fő jellemzőt: az öntözővíz-szükségletet, a napi öntözési időt és a berendezések vízszállítását. 1. Az öntözővíz-szükséglet Az öntözőberendezések teljesítménye szempontjából az öntözővíz-szükségletet legjobban a folyamatos (24 órás) öntözési vízsugárral jellemezhetjük: <7 = 0,1157— (1) ahol q— a folyamatos öntözési vízsugár 1/s.ha-ban, h—az egy öntözésnél kiadandó bruttó vízmennyiség mm-ben, T—az öntözési forduló naptári napokban. А Л és Г számszerű értékeit a tervezés stádiumában az országos normákból [2, 10] kiindulva, üzemkor pedig a tényleges helyzet igényeinek megfelelően választjuk meg. Mivel az öntözési fordulónak munkanapokban való kifejezése is szokásos, hangsúlyoznunk kell, hogy T számszerű értékét naptári napokban kell behelyettesíteni (az országos víznorma-utasítás [2] is így adja meg). Megjegyzendő, hogy az esőztető berendezések területi teljesítményéről általában csak a rendszeres, intenzív öntözés esetén beszélhetünk, alkalmi öntözések esetén nem [3]. Az (1) összefüggésnél általában szóba jöhető értékek tartományát, s magát az összefüggést az 1. ábra szemlélteti. 1 Pál/ai Imre mérnök, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője (Szeged)