Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

238 Pálfai Imre , г 1 2. A napi öntözési idő h [mm] A hordozható esőztető berendezések napi üzemidejét az igényektől és a munkaszervezési körülményektől függően általában 12 — 22 óra időtartamban tervezik meg [3, 9]. A napi üzemidő azonban különböző okok miatt (áttelepítés, műszaki hiba, erős szél stb.) nem használható fel teljes egészében öntözés- .. re. Ügyszintén öntözési szünetet jelenthetnek — a naptári napokban kifejezett öntözési fordulón belül — a vasárnapok, vagy az egyéb munkaszüneti napok is. Ezért a berendezések területi teljesítményének meghatározásánál az ún. hasznos üzemidőt kell figyelembe venni a következők szerint: t = k

1-k

2-t* (2) ahol t — átlagos napi hasznos üzemóra, t*— tervezett napi üzemóra, k

2—az öntözőnapok és a naptári napok hányadosa. Irodalmi adatok [1, 9, 12, 13] alapján k, értékét 0,80 — 0,90 között célszerű felvenni, k„ pedig a definíciónak megfelelően: a2 = Y (3) ahol TÖ — az öntözési forduló öntözőnapokban. Általános esetben a vasárnapi öntözési szünetet A2 = 0,88 átlagértékkel vehetjük figyelembe. 3. Az esőztető berendezések vízszállítása A legelterjedtebben alkalmazott hordozható esőztető berendezéseket a következő vízszállítási értékekre tervezték meg [9] : MA-120 típus 20,0 l/s MA-200 típus 33,4 l/s MA-350 típus 60,0 l/s. A tervezett vízszállítás azonban a legtöbb gyakorlati esetben nem biztosítható teljes mértékben. Mérési eredmények azt mutatják, hogy az esőztető szivattyúnál már 1 évi üzem után jelentős réskopások lépnek fel, s a résveszteségek következtében a vízszállítás 5 —20%-kal is lecsökkenhet [6, 7]. További vízszállítás-csökkenést eredményez, hogy a Diesel-üzemű hajtómotorokat néhány évi használat után — azok kímélése érdekében — a névlegesnél alacsonyabb fordulatszámmal üzemeltetik. Áz esőztető berendezés vízszállítása lecsökken akkor is, lia a szívó- vagy nyomóoldali energiaveszteségek a tervezetthez képest megnőnek. Gyakori eset, iiogy — a táblásítási adottságok miatt — egyes szárny vezetékállások nem építhetők ki teljes hosszúságban, s a szórófejek megfelelő üzemi nyomását fojtással kell biztosítani. A szabálytalan telepítésen kívül, a megengedettnél nagyobb geodéziai szintkülönbség, a csővezetékek súrlódási tényezőjére, vagy a szórófejek szerkezeti tényezőjére kedvezőtlenül ható változások és kisebb műszaki hibák is lehetnek okozói az energiaveszteségek megnövekedésének, s így a vízszállítás lecsökkenésének. 1. ábra. Összefüggés a kiadandó vízmennyiség (h),az öntözési forduló (T) és a folyamatos öntözési vízsugár (q) között k

1 — a napi üzemidő kihasználási foka,