Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

2. füzet - Benedek Pál-Hock Béla-Kádár László-Puskás Mária-Rymorz Pál: Vízminőségi értékelés a tervezett budapesti szennyvíztisztító telepek üzemi hatásfokának megállapításához

178 Benedek Pál, Hock Béla, Kádár László, Puskás Mária, Rymorz Pál 1 г 1000 2000 5000 10000 . 20 000 A bevezetéstől mért távolság, x(m) 50000 72000 I УК. 32Ю/з] 6. ábra. Koncentrációmaximumok változása a Budapest alatti szennyvizmjom tengelyében (számított értékek) Fig. 6. Variation in concentration maxima downstream of Budapest in the axis of the wastewater plume (theoretical values) Abb. 6. Veränderung der Konzentration-Höchstwerte in der Achse der Abwasserspur unter Budapest (berechnete Werte) Eredményül — a két különböző elkeveredési tényező figyelembevételével — 54, ill. 72 km-t kaptunk. Végül rátérünk a szennyvizek osztott bevezetésének vizsgálatára. Eddigi fejtegetéseink során feltételeztük, hogy a szennyvíz bevezetése a sodorvonal egy adott pontján történik. Az elkeveredési hossz fentiekben számított — kétségtelenül nem kívánatos — nagy értéke joggal veti fel a kérdést, hogy nem lehetne-e azt valamilyen módon csökkenteni. A kérdés megoldásának kulcsa az osztott bevezetésben rejlik. Bizonyítható, hogy az adott keresztszelvény két pontján (a parttól mintegy 6/4 — b/4 távolságban) történő szennyvízbevezetés esetén az elkeveredési hossz (2) alatti összefüggése az alábbiak szerint módosul [7] : L' = v' 16л:

ke

2 ' (3) ahol v' a parttól b/4 távolságban mért középsebesség m/sec-ban. Más szóval ez azt jelenti, hogy a szennyvíznek fentiek szerinti szétosztása esetén az elkeveredési hossz az eredetinek csak kb. x/

4-e lesz. Pontosabban szólva jelen esetben (7=0,7