Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

2. füzet - Benedek Pál-Hock Béla-Kádár László-Puskás Mária-Rymorz Pál: Vízminőségi értékelés a tervezett budapesti szennyvíztisztító telepek üzemi hatásfokának megállapításához

Vízminőségi értékelés 171 rozásban) emeljük ki, melyekre több kevesebb adat áll rendelkezésre. Figyelemre méltó, hogy az ammónia kivételével minden egyéb figyelembe vett speciális szenynvező koncentrációja csökken a magyar Duna-szakaszon, ahogy azt a be- és kilépő Duna-szelvényekre készített 3. és 4. ábrák jelzik [1, 4]. Ugyanez tűnik ki a II. táblázatból is. Az ásványolaj- (és egyéb zsiradék-) tartalom megbízható meghatározása nehézségbe ütközik. Ennek oka — az analitikai nehézségeken kívül — elsősorban az, hogy az olajtartalom megoszlása a vízfolyás keresztszelvényében és függélyében távolról sem egyenletes. Ennek illusztrálására szolgál az 5. ábra, mely a különböző formákban vízben levő olajtartalom változására jellemző. Méréseink szerint a Rajkánál belépő Duna kb. napi 100 tonna olajat hoz magával, melyhez Dudapest további kb. napi 70 tonnával járul (a CCl

4-extrakt 72,1 t/nap, 1. IV táblázatban). Ehhez képest olajfinomítóink és a mellékfolyók terhelése (talán a Vág kivételével?) csekély, nem több 10—20 t/nap értéknél. Összefoglalásul a III. táblázatban tüntettük fel a Duna összes vizsgált vízminőségi paramétereinek 15, illetve 85%-os tartósságú értékek közötti tartományát Budapest felett. A táblázat egyben tartalmazza a KGST minősítés szerinti első vízminőségi osztály határértékeit is. Ami mármost a Rudapest alatti Duna-szakaszt illeti, azt találtuk, hogy a detergens-, olaj- és fenoltartalomban egyelőre még csökkenés következik be (1. 3, 4. és 5. ábrákat), tekintve, hogy a magyar Duna-szakasz ipari szennyeződése kisebb mint az ilyen jellegű felvízi szennyezés. Sajnos azonban épp a fenol és mellette az olaj- és zsírszennyeződés mutatója, a kloroform extrakt egy nagyságrenddel magasabb koncentrációban van jelen a Budapest felett i Dunában, mint az a KGST, de egyéb (AWSA)

2 osztályozás szerinti első minőségi osztálynál megengedhető lenne. Márpedig, ha a Duna vizét lakossági vízellátásra gazdaságosan óhajtjuk felhasználni, úgy meg kell követelnünk a mikroszennyezők tekintetében is az első minőségi osztályt. Ezt mutatja a budapesti ivóvíz (ennek pedig legfeljebb 20%-a származik közvetlen felszíni vízkivételből) klórfenol íze is, melyet jogosan kifogásolunk. Ez tehát aktívszén- és ózonkezelést 30 40 50 S0 70 80 SO 100 Tartósság [%] I m 320

7 I Hajka (1848,3 firm) Budapest felett (№9,0 fkm) Budapest alatt (16Ц5 fkm) Ha/a f >479,7 fkm) 2. ábra BOL, tartóssági görbék a Dunán 1971. éoi mérések alapján Fig. 2. BOD

h — duration curves on the Danube, based on observations in 1971 Abb. 2. BSBa Dauerlinien für die Donau aufgrund der in 1971 durchgeführten Messungen •American Water Supply Association